A berillid egy intermetallikus vegyület amit a berillium más fémekkel alkot, mint például a cirkónium, tantál, titán, nikkel, vagy kobalt. Tipikus berillidek például a Be12Ti és FeBe5. Ezek kemény, fémes jellegű anyagok, melyek tulajdonságai eltérnek az összetevőiktől, főleg az oxidáció elleni ellenálló-képességben.

Alkalmazása szerkesztés

A kobalt- és nikkel-berillidek fontosak a fémkohászatban, mivel a kicsapott fázisú berillium réz ötvözet. Mivel nem szikráznak használhatók bizonyos veszélyes környezetben.

A nukleáris technológiában a berillideket vizsgálták neutronsokszorozókként. Ellentétben a fémes berilliummal, a berillidek, mint a Be12Ti jobban ellenállnak a víz általi oxidációnak, és megtartják a neutronsokszorozó tulajdonságukat.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Y. Mishima, N. Yoshida, H. Kawamura, K. Ishida, Y. Hatano, T. Shibayama, K. Munakata, Y. Sato, M. Uchida, K. Tsuchiya, S. Tanaka: „Recent Results on Beryllium and Beryllides in Japan” Journal of Nuclear Materials, 2007, vol. 367-370, pp. 1382-1386. doi:10.1016/j.jnucmat.2007.04.001

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés