Bernáth István

irodalomtörténész, műfordító

Bernáth István (Orosháza, 1928. szeptember 13.2012. augusztus 10.[1]) magyar irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Az International Association for Scandinavian Studies (és a Scandinavica című folyóirat szerkesztőbizottsági), az International Vereniging voor Nederlandistiek tagja, az International Saga Society elnökségi tagja.

Bernáth István
Élete
Született 1928. szeptember 13.
Orosháza
Elhunyt 2012. augusztus 10. (83 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Házastársa Radó Márta (1955-1988)
Oross Jolán (1994-)
Kitüntetései a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2003)
Bernáth István weboldala

ÉletpályájaSzerkesztés

1946-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE BTK-n tanult. 1951-1954 között esztergályos, rádióműszerész, könyvtáros volt. 1955-1961 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1962-1971 között tanult, kutatott és oktatott Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Belgium egyetemein. 1968-1992 között az ELTE BTK tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1968-1995 között a Világirodalmi Lexikon főmunkatársa volt. 1992-től a Durbani Egyetem (Dél-Afrika) vendégprofesszora.

MunkásságaSzerkesztés

Irodalmi díjakat kapott Izlandban, Belgiumban. Eleinte német, francia költőket publikált (Johann Wolfgang von Goethe, Hölderin, Bertolt Brecht, Paul Verlaine), a bibliai Énekek énekét, majd a skandináv, a németalföldi és az afrikánsz kultúrákat és irodalmakat kutatta, oktatta és fordította. Elsőként fordított magyarra izlandiból hét könyvet (az Edda-verseket, öt izlandi sagát, a Nobel-díjas Laxnesst). Fordításokkal, tanulmányokkal feltárt még két európai nyelvterületet, a föroyarit (Feröer-szigetek) és a frízt, valamint a dél-afrikai afrikánszt. 1999-ben fordításában és jegyzeteivel jelent meg Anna Frank naplójának teljes szövegű kiadása, 2001-ben pedig a Frank család biográfiája.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Dr. Bernáth Kálmán (1898-1963)[2] és Kéry Erzsébet (1906-1983)[3] voltak. Volt egy testvére is, Bernáth Kálmán. 1955-1988 között Radó Márta volt a felesége. Két fiuk született; István (1955) és Márton (1959). 1994-től Oross Jolán a felesége.

MűveiSzerkesztés

  • Németalföldi költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1965)
  • Skandináv költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1967)
  • Észak-európai népek irodalma (1970)
  • Hollandból magyarra. Kultúrhistóriai kapcsolatok (esszék, szerkesztés, 1986)
  • Egy miatyánk Dél-Afrikáért - Afrikánsz irodalmi antológia (1994)
  • Skandináv mitológia (monográfia, forrásszövegek 2005)
  • Skandináv mitológia; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2011

MűfordításaiSzerkesztés

  • Johann Wolfgang von Goethe: Reineke, a róka (eposz, bevezető, Füst Milán, 1958)
  • Wilhelm Hauff: Mesék (mesék, 1958)
  • Indridi G. Thorsteinsson: A 79-es sofőr (regény. 1959)
  • J. C. F. Hölderlin: Versek, levelek, Hyperion, Empedoklész (1961)
  • Énekek éneke (1962)
  • Ernst Toller: A géprombolók (dráma, 1962)
  • Halldór Laxness: Izlandi pör (regény, 1965)
  • Vikingfiak (izlandi saga, bevezető, jegyzetek, fordítás, 1965)
  • Három izlandi történet (Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga, előszó, jegyzetek, 1973)
  • Kopasz Grím-fia Egill; Tóni Túra Utazási Iroda, Bp., 1995
  • Egils saga Skalla-grímssonar. Kopasz Grím-fia Egil története. Egy 1220-1230 körül borjúpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga; ford., jegyz. Bernáth István, bev. Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)
  • Völsunga saga. A Völsungok története. Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet; ford., jegyz. Bernáth István, utószó ... Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)

ElismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elhunyt Bernáth István
  2. Édesapja gyászjelentése. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
  3. Édesanyja gyászjelentése. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
  4. Litera.hu

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés