Bernáth István

Bernáth István (Orosháza, 1928. szeptember 13. – 2012. augusztus 10.) magyar irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Az International Association for Scandinavian Studies (és a Scandinavica című folyóirat szerkesztőbizottsági), az International Vereniging voor Nederlandistiek tagja, az International Saga Society elnökségi tagja.

Bernáth István
Élete
Született	1928. szeptember 13. Orosháza
Elhunyt	2012. augusztus 10. (83 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Radó Márta (1955-1988) Oross Jolán (1994-)
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2003)
Bernáth István weboldala

Életpályája

1946-1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE BTK-n tanult. 1951-1954 között esztergályos, rádióműszerész, könyvtáros volt. 1955-1961 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1962-1971 között tanult, kutatott és oktatott Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Belgium egyetemein. 1968-1992 között az ELTE BTK tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1968-1995 között a Világirodalmi Lexikon főmunkatársa volt. 1992-től a Durbani Egyetem (Dél-Afrika) vendégprofesszora.

Munkássága

Irodalmi díjakat kapott Izlandban, Belgiumban. Eleinte német, francia költőket publikált (Johann Wolfgang von Goethe, Hölderin, Bertolt Brecht, Paul Verlaine), a bibliai Énekek énekét, majd a skandináv, a németalföldi és az afrikánsz kultúrákat és irodalmakat kutatta, oktatta és fordította. Elsőként fordított magyarra izlandiból hét könyvet (az Edda-verseket, öt izlandi sagát, a Nobel-díjas Laxnesst). Fordításokkal, tanulmányokkal feltárt még két európai nyelvterületet, a föroyarit (Feröer-szigetek) és a frízt, valamint a dél-afrikai afrikánszt. 1999-ben fordításában és jegyzeteivel jelent meg Anna Frank naplójának teljes szövegű kiadása, 2001-ben pedig a Frank család biográfiája.

Családja

Szülei: Dr. Bernáth Kálmán (1898-1963) és Kéry Erzsébet (1906-1983) voltak. Volt egy testvére is, Bernáth Kálmán. 1955-1988 között Radó Márta volt a felesége. Két fiuk született; István (1955) és Márton (1959). 1994-től Oross Jolán a felesége.

Művei

• Németalföldi költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1965)
• Skandináv költők antológiája (válogatta, szerkesztette, 1967)
• Észak-európai népek irodalma (1970)
• Hollandból magyarra. Kultúrhistóriai kapcsolatok (esszék, szerkesztés, 1986)
• Egy miatyánk Dél-Afrikáért - Afrikánsz irodalmi antológia (1994)
• Skandináv mitológia (monográfia, forrásszövegek 2005)
• Skandináv mitológia; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2011

Műfordításai

• Johann Wolfgang von Goethe: Reineke, a róka (eposz, bevezető, Füst Milán, 1958)
• Wilhelm Hauff: Mesék (mesék, 1958)
• Indridi G. Thorsteinsson: A 79-es sofőr (regény. 1959)
• J. C. F. Hölderlin: Versek, levelek, Hyperion, Empedoklész (1961)
• Énekek éneke (1962)
• Ernst Toller: A géprombolók (dráma, 1962)
• Halldór Laxness: Izlandi pör (regény, 1965)
• Vikingfiak (izlandi saga, bevezető, jegyzetek, fordítás, 1965)
• Három izlandi történet (Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga, előszó, jegyzetek, 1973)
• Kopasz Grím-fia Egill; Tóni Túra Utazási Iroda, Bp., 1995
• Egils saga Skalla-grímssonar. Kopasz Grím-fia Egil története. Egy 1220-1230 körül borjúpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga; ford., jegyz. Bernáth István, bev. Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)
• Völsunga saga. A Völsungok története. Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet; ford., jegyz. Bernáth István, utószó ... Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2015 (Északi források)

Elismerései

• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003)
• Az Izlandi Köztársaság Sólyomrendjének lovagkeresztje (2003)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Bernáth István honlapja Archiválva 2012. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Nemzet Online
• Kortárs magyar írók