Berno apát

a reichenaui kolostor apátja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. július 15.

Berno apát (németül: Berno von Reichenau, 970-980 körül – Reichenau, 1048. június 7.) a reichenaui kolostor apátja 1008-tól 1048-ban bekövetkezett haláláig. Levelezése fontos forrásanyaga a XI. századi magyar történelemnek.

Berno apát
Született978[1][2][3]
Duchy of Lorraine[4]
Elhunyt1048. június 7. (69-70 évesen)[1]
Reichenau
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
Tisztségeapát
SablonWikidataSegítség

Berno származásáról semmi biztosat nem tudunk és születési ideje sem ismert pontosan.[5] II. Henrik német-római császár nevezte ki a reichenaui kolostor apátjának 1008-ban.[5] Kiterjedt levelezést folytatott a kor vezető személyiségeivel, többek között II. Henrikkel, majd utódával III. Henrikkel, illetve I. István és Péter magyar királyokkal,[6] Adalbolddal Utrecht püspökével.[7] 1020-ban, 7 éves korában került Reichenauba, a Berno által vezetett kolostorba, Reichenaui Hermann, aki Berno egyik leghíresebb tanítványa lett.[8] 1044-45-ben Berno addig elkészült irodalmi műveit, beleértve a levelezését is, III. Henrik gondjaira bízta.[5]

Berno apát I. István királyt a szent egyház tagjának nevezte, és a jeruzsálemi zarándokok iránt viseltetett emberségét, bőkezűségét és szelídségét emelte ki. István és felesége, Gizella lelki üdvéért ünnepi miséket tartott, és mindkettőjük nevét az Élet Könyvébe feljegyeztette.[9]

A levelezés eredeti példánya – beleértve Bernónak Istvánhoz intézett leveleit – ugyan nem maradt fenn, de töredékei fennmaradtak másolatban.[5] Ezek a levelek Péter és Aba Sámuel uralkodásának, illetve a köztük kitört trónviszálynak a legfontosabb forrásai.

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Catalogue of the Library of the Pontifical University of Saint Thomas Aquinas
  3. opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  4. 012505
  5. a b c d Az államalapítás korának írott forrásai, 145. o.
  6. Az államalapítás korának írott forrásai, 148. o.
  7. Az államalapítás korának írott forrásai, 120. o.
  8. Lásd: Diós István: A szentek élete II.
  9. Lásd: Kristó Gyula: Szent István király
  • Az államalapítás korának írott forrásai, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, (1999) ISBN 963-482-393-9
  • Roland Rappmann, Alfons Zettler: Die Reichenauer Mönchsgemeinschaft und ihr Totengedenken im frühen Mittelalter. - Sigmaringen : Thorbecke, (1998) ISBN 3-7995-7355-0

További információk

szerkesztés