Bethlen-udvar

A Bethlen-udvar (Attila út 2-4.) ötemeletes bérház-tömb Budapest I. kerületében, a Tabán városrészben, az Attila út és a Krisztina körúton húzódó villamosvágányok között. Az 1920-as évek első felében épült neobarokk stílusban, oly módon, hogy a legfelső emelete fölött, még a padlásterében is manzárdlakásokat alakítottak ki. Pincerendszere is több emelet mélységű, összeköttetésben állt a mellette elfolyó Ördög-árok falazott csatornájával és állítólag a budai Vár-barlang labirintusával is.

Bethlen-udvar
Település	Budapest I. kerülete
Cím	Attila út (2-4.)
Építési adatok
Építés éve	1923-1924
Rekonstrukciók évei	1947
Építési stílus	neobarokk
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	6
Liftek száma	2
Elhelyezkedése
Bethlen-udvar Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 02′ 21″47.493333333333, 19.039166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen-udvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Zártudvaros, monumentális épület, mely az akkoriban jelentkező lakásínség enyhítésére létesült, a fővárosnak az első világháború utáni első hatósági lakásépítkezése keretében; 148 lakását köztisztviselők részére kívánta bérbe adni a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium. Megvalósítása körül komoly gazdasági panama alakult ki, amely 1925-ben kapott nyilvánosságot.

A mai bérház helyén korábban, 1905-ig az özvegy Auguszt Elekné által vezetett Auguszt Cukrászda működött. A bérpalota építéséről az állami lakásépítési program keretében rendelkezett a Bethlen-kormány alatt működő Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottság, a tervezők Neuschloss-Knüsli Kornél és ifjabb Gyenes Lajos voltak. Az épület két bejárattal, illetve két lépcsőházzal és lifttel épült meg.

Lakói között a két világháború közti időszakban aránylag sokan voltak olyan középosztálybeli, keresztény szellemiségű értelmiségiek, akik leromlott anyagi helyzetük ellenére, többé-kevésbé őrizték még korábbi társadalmi-politikai befolyásukat. Élt itt Eckhardt Sándor (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvész és politikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) politikus-újságíró, Mihelics Vid (1899–1968) keresztényszocialista politikus és újságíró, Zolnay László (1916–1984) régész, hírlapíró és Vaszary János (1867–1938) festőművész is.

Nagyseei Sey Dezsőné cimbalomművész megbízására egy mozit is kialakítottak a háztömbben, 1925-ben, Korona örökmozgó néven, Gattaringer Oszkár építészeti és Horcsik Nándor statikai tervei alapján. Megnyitása után nem sokkal a mozi szenzációs hírű bűncselekmény helyszíne lett: 1926 augusztusában ugyanis három betörő, a vészkijáratának kibontásával és némi falbontással behatolt a szomszédos helyiségekben működő, 14. számú postahivatalba és kirámolta azt.

A Bethlen-udvar 1947-ben komolyabb felújításon esett át, Kósa Zoltán és Szamosi Miklós tervei szerint, de az épület sarkain eredetileg elhelyezett koronás címereket akkor nem állították helyre, azok csak később kerültek vissza.

Építésének fogadtatása

Az eredetileg gyenge minőségben készült, igénytelen lakástömeget magában foglaló, ráadásul az Ördög-árok völgyét épp egy szűkületében lerekesztő épület az egykori tabáni házak stílusához egyáltalán nem illeszkedett; bizonyos mértékig ma is kilóg a városképből, noha annak idestova száz éve a részévé vált. A tájidegen, szinte egy kőkockát idéző háztömb azonnal kivívta a kortársak ellenszenvét, és ez csak részben függött össze az építése körül kipattant botránnyal, a bírálatok fő oka az épület akkor kifejezetten eltúlzottnak számító méretezése volt.

Granasztói Pál és Polónyi Károly 1959-ben megjelentetett városrendezési elképzeléseiben is az szerepel, hogy a Bethlen-udvart – az Apród utca és a Döbrentei tér közti, Duna-parti bérházsorral együtt – le kell bontani, annak érdekében, hogy a Tabán, mint „világviszonylatban páratlan hely” az adottságainak megfelelő kiaknázása mellett válhasson a városközpont részévé.

Képgaléria

A Bethlen-udvar archív képeken

• 
  A Bethlen-udvar, háttérben a budai Vár (Fortepan 9094)
• 
  A Bethlen-udvar és a királyi palota (Fortepan 8840)
• 
  Az egykori Holdvilág utca, háttérben a Bethlen-udvar és a királyi palota (Fortepan 10522)
• 
  Balra a Bethlen udvar, jobbra az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom (Fortepan 57163)
• 
  A Szarvas tér, háttérben a Bethlen udvarral (Fortepan 50845)
• 
  A Szent Gellért rakpart, távolban a Bethlen-udvar (Fortepan 79818)

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 138. o. ISBN 963-05-6410-6  
• A Bethlen-udvar – Kitörők és betörők. Urbface.com, hozzáférés: 2019. június 9.