Bettina von Arnim

német írónő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 6.

Bettina Brentano von Arnim (Arnim grófnője, eredetileg Elisabeth Catharina Ludovica Magdalena Brentano) (Frankfurt am Main, 1785. április 4.Berlin, 1859. január 20.) német írónő, a romantika jeles képviselője.

Bettina von Arnim
Elisabeth Catharina Ludovica Magdalena Brentano
Elisabeth Catharina Ludovica Magdalena Brentano
Élete
Született1785. április 4.
Frankfurt am Main
Elhunyt1859. január 20. (73 évesen)
Berlin
SírhelyWiepersdorf manor
Nemzetiségnémet
SzüleiPeter Anton Brentano és Maximiliane von La Roche
HázastársaAchim von Arnim
GyermekeiFreimund Johann, Siegmund Lucas, Friedmund Anton Nepomuk, Kühnemund Waldemar, Maximiliane Marie Catharine, Armgart Catharina Gisela, Gisela
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
Irodalmi irányzatromantika
Első műveGoethes Briefwechsel mit einem Kinde, 1835
A Wikimédia Commons tartalmaz Bettina von Arnim témájú médiaállományokat.

Bettina gyakran a Bettine nevet használta, így életrajzokban gyakran találkozhatunk ezzel a formával is.

Életpályája

szerkesztés

Bettina a hetedik volt Peter Anton Brentano nagykereskedő és felesége, Maximiliane tizenkét gyermeke közül. 13 éves koráig a fritzlari orsolyásrendi kolostorban tanult. Szülei halála után Sophie von La Roche nevű nagyanyjával (aki fiatal korában szintén híres író volt) lakott előbb Offenbachban, ahol számos művésszel, tudóssal, német jakobinussal és francia emigránssal ismerkedett meg. Nagyanyja halála után váltakozva valamelyik testvérénél lakott, többek között Kasselben, ahol 1807 tavaszán meglátogatta Goethét, Münchenben, Landshutban. Gunda nővére hozzáment Friedrich Carl von Savigny ügyvédhez, akivel Marburgban laktak; Bettina időnként náluk is lakott, majd 1810-ben velük együtt Berlinbe költözött.

1811-ben hozzáment Achim von Arnimhoz, akit már Frankfurtban megismert bátyja, Clemens Brentano iskolatársaként és barátjaként. Házasságuk húsz éven át, Achim 1831-ben hirtelen bekövetkezett haláláig tartott, hét gyermekük született. Ezután következett írói pályájának legtermékenyebb időszaka, emellett férje és saját műveinek kiadásával foglalkozott. 1858-ban agyvérzést kapott, amiből már nem tudott felépülni. 1859. január 20-án családi körben hunyt el. Férje mellé, a wiepersdorfi kastély templomának temetőjébe temették.[1]

Leszármazottai

szerkesztés

Az Achim von Arnimmal kötött házasságukból a következő gyermekeik születtek:

  • Freimund Johann (1812. május 5. – 1863. március 2.)
  • Siegmund Lucas (1813. október 2. – 1890. február 22.)
  • Friedmund Anton Nepomuk (1815. február 9. – 1883. július 24.)
  • Kühnemund Waldemar (1817. március 24. – 1835. június 24.)
  • Maximiliane Marie Catharine (1818. október 23. – 1894. december 31.)
  • Armgart Catharina Gisela (1820. március 4. – 1880. január 17., Irene Forbes-Mosse írónő anyja)
  • Gisela (1827. augusztus 28. – 1889. április 4.), írónő

Művészi tevékenysége

szerkesztés

Számos levélregényt írt, a művek alapjául szolgáló leveleket alaposan átdolgozta minden erre való utalás nélkül. Kiemelendő 1835-ben megjelent regénye Goethe és egy gyermek levélváltásáról, amely nagy sikert aratott és jelentősen befolyásolta a kialakuló Goethe-képet, illetve helyét a német romantikában. Az eredeti leveleket 1921-ben találták meg.

A Die Günderode című levélregényében Karoline von Günderrodéval való barátságáról és Günderrode öngyilkosságáról ír.

Emellett komolyan foglalkozott zenével és rajzolással, de ebben egyebek mellett háziasszonyi teendői és anyagi korlátai is erősen korlátozták.

  • Goethes Briefwechsel mit einem Kinde, levélregény, 1835
  • Die Günderode, levélregény, 1840
  • Dies Buch gehört dem König, 1843
  • Clemens Brentanos Frühlingskranz, aus Jugendbriefen ihm geflochten, levélregény, 1844
  • Ilius Pamphilius und die Ambrosia, 1848
  • An die aufgelöste Preußische Nationalversammlung, 1849

Róla szóló művek

szerkesztés
  • Paul Kluckhohn: Arnim, Bettina von. in: Neue Deutsche Biographie 1. 1953. 369-371 Online elérés
  • Gustav von Loeper: Arnim, Bettina von. in: Allgemeine Deutsche Biographie 2. Leipzig: Duncker & Humblot. 1875. 578–582. Online elérés