A Biblia írói által használt mértékegységek és hozzávetőleges jelenértékük.
megnevezés
|
váltószám
|
SI-ben megadott arany értéke[1]
|
gera |
|
0,57 g
|
beka |
10 gera |
5,7 g
|
sekel |
2 beka |
11,4 g
|
mina |
50 sekel |
570 g
|
talentum |
60 mina |
34,2 kg
|
(perzsa arany) dárik |
|
8,4 g
|
(perzsa ezüst) dárik |
|
5,6 g
|
A görög és római súllyal megadott pénzegységek
szerkesztés
megnevezés
|
váltószám
|
SI-ben megadott arany értéke
|
(zsidó bronz) lepton |
|
|
(római bronz) kvadráns |
2 lepton |
|
(római bronz) as, assarion |
4 kvadráns |
|
(római ezüst) dénár |
16 as |
3,85 g
|
(görög ezüst) drachma |
|
3,4 g
|
(görög ezüst) didrachma |
2 drachma |
6,8 g
|
(ezüst státer) tetradrachma |
4 drachma |
13,6 g
|
mina |
100 drachma |
340 g
|
(arany vagy ezüst) talentum |
60 mina |
20,4 kg
|
megnevezés
|
váltószám
|
SI-ben megadott érték
|
log |
|
0,31 l
|
kab |
4 log |
1,22 l
|
hin |
3 kab |
3,67 l
|
bát |
6 hin |
22 l
|
kór[2] |
10 bát |
220 l
|
megnevezés
|
váltószám
|
SI-ben megadott érték
|
kab |
4 log |
1,22 l
|
ómer |
1 4/5 kab |
2,2 l
|
szea |
3 1/3 ómer |
7,33 l
|
éfa |
3 szea |
22 l
|
hómer[2] |
10 éfa |
220 l
|
megnevezés
|
váltószám
|
SI-ben megadott érték
|
ujj |
|
1,85 cm
|
tenyér |
4 ujj |
7,4 cm
|
arasz |
3 tenyér |
22,2 cm
|
könyök (sing) |
2 arasz |
44,5 cm
|
hosszú könyök |
7 tenyér |
51,8 cm
|
mérőnád |
6 könyök |
2,67 m
|
hosszú mérőnád |
6 hosszú könyök |
3,11 m
|
öl |
|
1,8 m
|
(római) láb |
|
2,96 m
|
sztadion(futam) |
62,5 láb |
185 m
|
szombatnapi járóföld |
|
~ 900 m
|
milion vagy mérföld |
8 stadion (500 láb) |
1479,5 m
|
- Babits Antal (szerk.): Bibliai nevek és fogalmak, Primo Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1988, Kiadványszám: R 56346
- Bibliai mértékegységek (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
- ↑ Ha tudni szeretné, hogy körülbelül milyen értéke, vásárlóértéke volt az akkori pénznek, akkor nézze meg a kedvenc mai pénznemében, hogy mennyit ér adott pillanatban 1 g arany és szorozza azt meg az itt leírt aranyértékkel.
- ↑ a b kór szárazűrmérték is, amely egyezik a hómerrel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ancient Hebrew units of measurement című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.