Bizánci divat
Konstantin császár alapította a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt (más néven Bizánc vagy Új-Róma, a mai Isztambul).
![Theodora császárné és kísérete San Vitale-székesegyházban látható Mozaik](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Theodora_mosaik_ravenna.jpg/200px-Theodora_mosaik_ravenna.jpg)
![Jusztiniánusz és kísérete](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2c/Sanvitale03.jpg/200px-Sanvitale03.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Meister_der_Kahriye-Cami-Kirche_in_Istanbul_002.jpg/200px-Meister_der_Kahriye-Cami-Kirche_in_Istanbul_002.jpg)
Bizánci viselet
szerkesztésAz itt kialakult művészetre és öltözködési szokásokra három forrás hatott: római, kereszténység és a keleti hatások, a bizánci udvari öltözködés alapja a tunika volt, két tunikát viseltek egymáson, amelyet köpennyel burkoltak, vallási okokra vezethető vissza a testet minél jobban eltakarni igyekvő öltözködés. Aranyhímzéssel és gyöngy díszítésekkel ellátott selyembrokát ruhákat hordtak, egész Európát a bizánciak látták el selyemmel.
A császári viselet 1000 év leforgása alatt alig változott. A korszakban az építészet legfőbb feladata olyan vallási épület megteremtése, amely alkalmas a nagy számú hívő közösség befogadására. Ennek neve bazilika, amelynek jelentése: királyi csarnok, külső megjelenésében minden díszítést nélkülöző robusztus épület, míg a belső térben kifinomult művészi érzékenységről árulkodnak a császári viseletet valósághűen ábrázoló mozaikképek.
A császári öltözet nem tekinthető szerénynek, épp ellenkezőleg, a császár pompában él, ellentétben a bazilika külsejével, gazdagon díszített viseletet figyelhetünk meg a mozaikokon, a fennmaradt textíliák a világ legpazarabb darabjaiként vannak számon tartva.
A Birodalom történelmében a legfontosabb jellemzője a kereskedelem. A kereskedők egzotikus anyagokat hoztak a gazdag fővárosiaknak, akik mohón elfogadták a különböző színeket, mintákat, anyagokat. A bizánci ruházat egyre színesebb és díszítettebb lett. Általánossá váltak a vörös, kék, zöld sárga színek a gazdag emberek öltözködésében, a leggazdagabb szín a lila amelyet jogi értelemben nem viselhetett akárki. Amikor külföldről vendégek érkeztek, a bizánci császárok lila köpenyt viseltek, csillogó arany hímzéssel.
A leginkább figyelemre méltó vonás a ruhák felületi díszítése. Ellentétben az előző korszakokkal, a Bizánci viselet legjelentősebb vonása az öltözet felületének díszítése gyöngyökkel, különböző szőtt vagy hímzett díszítésekkel. Ez a stílus, dekoráció a mai napig jelen van a papi ruhákon az ortodox templomokban, Görögországban, Kelet-Európában és Oroszországban.
Ruhadarabok
szerkesztésMinden társadalmi osztály tagjai, férfiak és nők egyaránt viselték a tunikát mint alsóruhát. Férfi változata térd alá ért, és alatta még szűk nadrágot is hordtak, míg a női tunika bokáig is érhetett. Anyaga lehetett gyapjú, len vagy selyem, színe - a gazdagok ruházatán - leggyakrabban szürke, málna, sárga vagy piros. A superhumerale a vállat fedő ékszergallér volt, sok esetben a köpennyel összevarrva. Teodóra császárnő ábrázolásain láthatóak legszebb példái. A magas rangú nemesek (később a papság) tunika felett hordták a dalmatikát, amelynek szabása hasonló a tunikáéhoz; hosszanti csíkjai, a clavik, rangjukat jelezték. A paludamentum a jobb vállon csattal (fibulával) odaerősített, félkör alakú köpeny volt. Jobb elülső oldalán, kb. könyökmagasságban nagy, ferde, négyszög alakú hímzés (az ún. tablion) viselője rangját jelezte; a császáré bíbor színű volt.
A gazdag nők a tunika fölött hímzett, ékkövekkel díszített stólát hordtak, amely eleinte földig ért. Később lerövidült, kikandikált alóla az alsóruha. Leggyakrabban mélykék, lila, arany, rózsaszín vagy fehér színben hordták.
Bíbor
szerkesztésA katolikus vallás szertartásainak öltözékei a bizánci udvari öltözködésből alakultak ki. Különleges jelentése volt a bíbor színnek. A „bíborbanszületett” a legmagasabb rangot, a császártól való származást jelentette, a hatalom jelképe volt, amely a katolikus egyházban a mai napig fennmaradt.
Hajviselet
szerkesztésA férfi és a női hajviseletre a római hajviselet hatott. A férfiak rövidre vágott és göndörített, a nők homlokuk fölött megemelt, kétoldalt lokniba fésült hajviselet fölött ékszerdíszes fejdíszt, diadémot viseltek. Keletről hajfestő szereket, testápoló olajokat, illatos vizeket, az araboktól szappanszerű anyagot hozattak, amellyel fényesítették a hajukat.
Kalap
szerkesztésÁltalában a Bizánci viseletre az jellemző, hogy a férfiakat, a császárokat is kalap nélkül hajadonfőtt ábrázolták, ám a késő bizánci időszakban megjelennek az extravagáns, nagy kalapok, amit általában a tisztviselők viseltek. A XII. században Andronikos Komnenos császár piramis alakú kalapot viselt. VIII. Palaiologos császárt nagyon elegáns, nagyon magas, kupolás csúcsú, felfelé forduló peremmel ellátott kalappal ábrázolták.
Érdekesség
szerkesztésKarl Lagerfeld Párizs-Bizánc, bizánci tematikájú kollekcióját Theodóra császárnő mozaikképei és Coco Chanel bizánci hatású ékszerei ihlették.
A San Vitale bazilika 527 és 548 között épült, Justinianus császár és felesége Theodóra császárnő uralkodása alatt. A UNESCO által védett műemlék. A bazilikában találhatók Theodóra császárnő csillogó üveg és zománc mozaik ábrázolásai.
Karl Lagerfeld 2010-ben bemutatott kollekciójában gazdagon öltözött, ékszerekkel díszített ábrázolásai tanúskodnak az egykori extravagáns konstantinápolyi pompáról.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- http://www.protokoll-etikett.hu/cikk/54176/frizuradivat-elodeink-hajviselete-az-oskortol-a-biedermeierig?area=627[ www.protokoll-etikett.hu/] Archiválva 2010. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- www.szinkommunikacio.hu
- http://mek.oszk.hu/
- http://tudasbazis.sulinet.hu/