Bogočin vára

Bogočin egy várrom Horvátországban, a Šibenik-Knin megyei Drnišhez tartozó Bogatić határában.

Bogočin vára
Utvrda Bogočin
Ország	Horvátország
Mai település	Bogatić
Épült	ismeretlen
Elhagyták	1522 (lerombolták)
Állapota	alapfalak
Típusa	hegyvidéki
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Bogočin vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 20″, k. h. 16° 00′ 21″43.955555555556, 16.005833333333

Fekvése

A várrom a Krka folyó bal oldalán, a Prominához tartozó Bogatić falu közelében, egy szakadék fölötti eldugott sziklán található.

Története

Stratégiai jelentősége a Krka kiszélesedő szurdokvölgyének, a Carigradska Dragának az ellenőrzése volt. Neve valószínűleg pogány időkből származik, amikor az istenek tiszteletére tüzet gyújtottak rajta. A 9. században a horvát zsupánok székhelye volt. Urai eleinte a Martinušićok, később a Bogetićek voltak. A korabeli forrásokban 1486-ban „Bogochin”, 1484-ben „Bogachijan” néven szerepel, míg egy a 16. század első feléből származó térképen Buguncicként jelölik. A törökök 1522-ben elfoglalták és lerombolták.

Legendája

A várról kevés történelmi információval rendelkezünk. A hozzá fűződő történetek közül a legérdekesebb Bogoj herceg legendája, aki a közeli Bogetić falu ura volt. Gyönyörű kúriákat épített egyetlen fiának, Bogdannak és menyasszonyának, Miljevának, aki a Čikola torkolatánál fekvő Ključból származott. Miljeva anyja Čika, Domagoj özvegye, gyönyörűen felkészítette lányát a házasságra, és sok barátja is készített ajándékokat. Sok esküvői vendég, hét bán és tizenkét zsupán érkezett az esküvőre. Amikor a menyasszony és a vőlegény eljutott Bogočinhoz, egy szárnyas sárkány repült el hirtelen a Krka folyó szurdokának sziklái alatt és megragadta a fiatal menyasszonyt. Egyenesen a Brljan melletti tóhoz vitte. A dühös Bogdan szerelme után rohant a Brljanhoz, hogy megmentse, de megfulladt. A vőlegény szomorú apja ezután elosztotta vagyonát a horvát bánok és a nép szegényei között. A fennmaradó pénzből megépítette az arandjelovaci kolostort, hogy a szerzetesek imádkozzanak érte és a szerencsétlen fiatalokért, akik a Brljanban pusztultak el, ő pedig Čučevót és Nečvent (a Krka két szemközti várát) építette fel. Magas tornyaiba két nővért falaztatott be, hogy éjjel-nappal sírjanak Bogdanért. A Roki zuhatagra és a Brljanra hidakat építtetett azzal a kötelezettséggel, hogy az utasok kétszeres vámot fizessenek az átkelésért és Bogdanért. Bogočint földig romboltatta, ő pedig világgá ment és örökre nyoma veszett. Miljeva anyja, Čika Ključ mellé tornyot építtetett úgy, hogy Miljeva és Bogdan örök nyugalmáért folyamatosan gyertyák égjenek benne. Azóta az emberek Bogočint Vilingradnak, a Ključ alatti patakot Čikolának, a Ključ melletti dombot Miljevcinek hívják, Punička dragát és Babin gradot pedig a bánatos özvegy után nevezték el.

Források

Joško Zaninović-Davore Gaurina: Nelipičeve utvrde na rijekama Krki i Čikoli – Miljevci u prošlosti Visovac-Drinovci 2008. (horvátul)

További információk

Darko Antolković blogja (horvátul)