Booch-módszer
A Booch-módszer[1] egy objektumorientált szoftverfejlesztési módszer, amely egy objektummodellező nyelvből[2], egy iteratív objektumorientált fejlesztési folyamatból[3] és egy sor ajánlott gyakorlatból áll.[4]
Grady Booch ezt a módszert elsőnek 1992-ben publikálta, amíg a Rational Software-nek dolgozott (melyet később az IBM vásárolt fel), és két évvel később, 1994-ben dolgozták át. Főként a szoftverfejlesztésben használták az objektumorientált elemzés és tervezésre, mivel előnyt jelentett a bőséges dokumentációja és támogatási eszközei.[5]
A Booch-módszer jelölési aspektusát a Unified Modeling Language (UML) váltotta fel, amely a Booch-módszer grafikai elemeit ötvözi az objektummodellezési technika (OMT) és az objektumorientált szoftverfejlesztés (OOSE) elemeivel. A Booch-módszer módszertani aspektusait több módszertanba és folyamatba is beépítették, melyek közül a legismertebb a Rational Unified Process (RUP).
A módszer tartalma
szerkesztésA Booch-jelölés jellemzője, hogy felhő alakzatokat használ az osztályok ábrázolásához, és az alábbi diagramokat különbözteti meg:[6]
| Modell | Típus | Diagram | UML megfelelője |
|---|---|---|---|
| Logikai | Statikus | Osztálydiagram | Osztálydiagram |
| Objektumdiagram | Objektumdiagram | ||
| Dinamikus | Állapotátmenet-diagram | Állapotdiagram | |
| Interakciódiagram | Szekvenciadiagram | ||
| Fizikai | Statikus | Moduldiagram | Komponensdiagram |
| Folyamatdiagram | Telepítési diagram |
A folyamat makro- és mikrofolyamat köré szerveződik.[1]
A makrofolyamat az alábbi tevékenységi ciklusokat azonosítja:
- Koncepcionalizálás: az alapvető követelmények meghatározása
- Elemzés: kívánt viselkedés modelljének kidolgozása
- Tervezés: architektúra létrehozása
- Fejlődés: az implementáláshoz
- Karbantartás: a szállítás utáni fejlődéshez
A mikrofolyamat az új osztályokra, struktúrákra vagy viselkedésekre alkalmazható, amelyek a makrofolyamat során merültek fel. Az alábbi ciklusokból áll:
- Osztályok és objektumok azonosítása
- Osztályok és objektumok szemantikájának az azonosítása
- Osztályok és objektumok kapcsolatai
- Osztályok és objektumok interfészének és implementációjuknak a specifikálása
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Booch, Grady (1994). Object-oriented Analysis and Design with Application (2. kiadás). Redwood City, Kalifornia: Benjamin/Cummings kiadó. ISBN 0-8053-5340-2.
- ↑ Booch, Grady (1994). "Chapter 5: Notation". Object-oriented Analysis and Design with Application (2. kiadás). Redwood City, Kalifornia: Benjamin/Cummings kiadó. ISBN 0-8053-5340-2.
- ↑ Booch, Grady (1994). "Chapter 6: The process". Object-oriented Analysis and Design with Application (2. kiadás). Redwood City, Kalifornia: Benjamin/Cummings kiadó. ISBN 0-8053-5340-2.
- ↑ Booch, Grady (1994). "Cahpter 7: Pragmatics". Object-oriented Analysis and Design with Application (2. kiadás). Redwood City, Kalifornia: Benjamin/Cummings kiadó. ISBN 0-8053-5340-2.
- ↑ Robert C. Martin (1995). Designing Object-Oriented C++ Applications using the Booch Method. Prentice-Hall. ISBN 0-13-203837-4
- ↑ MD, Fathima. "World of diagrams: Booch diagrams". Hozzáférés: 2017 január 3
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Booch method című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.