Boophis williamsi

kétéltűfaj

A Boophis williamsi a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Boophis williamsi
Boophis williamsi.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Nem: Boophis
Tschudi, 1838
Faj: B. williamsi
Tudományos név
Boophis williamsi
(Guibé, 1974)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Boophis williamsi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Boophis williamsi témájú médiaállományokat és Boophis williamsi témájú kategóriát.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét Ernest Edward Williams herpetológus tiszteletére kapta.[1]

ElőfordulásaSzerkesztés

Madagaszkár endemikus faja. A sziget középső részén, az Ankaratra-hegység magas régióiban honos, gyors folyású patakok mentén.

MegjelenéseSzerkesztés

Kis méretű békafaj. A hímek hossza 37 mm, a nőstényeké 40-44 mm. Háti bőre sima, hátsó felén nagyobb kinövésekkel. Színe világos barna, narancs színű mintázattal, hasi oldala piszkos fehér. A hímeknek jó kivehető hüvelykvánkosuk van.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Elterjedési területe kisebb mint 100 km², ezen belül mindössze 10 km²-nyi területet foglal el. Az összes megfigyelt egyed egyetlen helyen volt megtalálható, élőhelyének kiterjedése és minősége fokozatosan csökken. Élőhelye jelenleg még nem védett. A fajt veszélyezteti a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, élőhelyének töredezése.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Guibé, 1974 : Batraciens nouveaux de Madagascar. Bulletin du Museum National d'Histoire Naturelle, 3. sorozat, Zoologie, 171. kötet, 1169-1192. old (eredeti publikációtexte intégral).