955-ös tervszámú tengeralattjáró

orosz hadászati rakétahordozó atomtengeralattjáró
(Borej-osztály szócikkből átirányítva)

A Borej osztály Oroszországban kifejlesztett negyedik generációs, 955-ös típusú hadászati rakétahordozó tengeralattjáró-osztály. Az orosz flottánál a Delfin- (NATO-kódja: Delta IV) és Akula-osztály (Typhoon) hajóit tervezik leváltani velük, az elkövetkező évtizedekben az orosz rakétahordozó tengeralattjáró erők alaptípusát fogja képezni. Első egységét, a Jurij Dolgorukij tengeralattjárót 2007. április 15-én bocsátották vízre, a rakéták fejlesztésének késése miatt azonban csak 2013. elején állt hadrendbe.[1] A Borej-osztály hajói az Északi Flottában fognak szolgálni.

Borej osztály
A K–550 Alekszandr Nyevszkij Viljucsinszkban
A K–550 Alekszandr Nyevszkij Viljucsinszkban
HajótípusHadászati ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró
NévadóYury Dolgorukiy
ÜzemeltetőAz Orosz Haditengerészet zászlaja Orosz Haditengerészet
ÉpítőSzevmas
Általános jellemzők
Vízkiszorítás
  • 14 720 t (felszínen)
  • 24 000 t (lemerülve)
Hossz170 m
Szélesség13,5 m
Merülés10
Maximális merülési mélység450 m
Hajtómű1 db OK–650B atomreaktor, 1 db AEU gőzturbina, 1 db hajócsavar
Sebesség25 csomó
Fegyverzet
  • 16 db R–30 Bulava (SS–N–30) interkontinentális ballisztikus rakéta
  • 6 db 533 mm-es torpedóvető cső
  • Torpedóvető csőből indítható RPK–2 Vjuga(SS–N–15) robotrepülőgépek

  • Legénység130 fő
    A Wikimédia Commons tartalmaz Borej osztály témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Története szerkesztés

    Az eredetileg 935-ös típusú tengeralattjárók tervezését 1996-ban kezdték el a szentpétervári Rubin tervezőirodában. Ezzel párhuzamosan kezdték el fejleszteni a Makejev tervezőirodában a tengeralattjáróhoz szánt RSZM–52V Bark (SS–N–28) interkontinentális ballisztikus rakétát. A kísérleti indításoknál jelentkezett problémák miatt ennek a fejlesztését azonban felfüggesztették, helyette a Topol–M módosított, tengerészeti változatának, az R–30 Bulava (SS–N–30) tervezése kezdődött el. Az új rakéták miatt azonban a tengeralattjáró terveit is módosítani kellett, az áttervezett hajó a 995-ös típusjelet kapta.

    Az első egység, a Jurij Dolgorukij építését 1996. november 2-án kezdték el a szeverodvinszki Szevmas hajógyárban. 2004 márciusában az Alekszandr Nyevszkij, 2006. március 19-én pedig a Vlagyimir Monomah nevű egység építése kezdődött el. A Jurij Dolgorukij befejezését eredetileg 2006 végére tervezték, de a csúszások miatt csak 2007 elejére készült el és április 15-én bocsátották vízre. A második hajót várhatóan 2010, a harmadikat 2011 körül bocsátják vízre. 2015-ig összesen tíz rakétahordozó atomtengeralattjárót terveznek építeni Oroszországban, ebből valószínűleg öt db lesz Borej-osztályú. A Jurij Dolgorukij és az Alekszandr Nyevszkij építésénél felhasználják az elkezdett de abbahagyott 971-es (K–133 Risz és K–137 Kuguar), valamint 949A típusú hajók (K–135 Volgograd, K–160 Barnaul) már elkészült törzs-szekcióit. Az építés során kis mértékben átdolgozták a terveket, így a Vlagyimir Monomah és a azt követő hajó már a módosított terveknek megfelelően 955A típusúak lesznek.

    Felépítése szerkesztés

    A Borej-osztály a szovjet rakétahordozó tengeralattjárók klasszikus felépítését követi, formája emlékeztet a Delfin-osztályéra. A hajótest hossza kb. 170 m, legnagyobb átmérője 10 m körüli, tervezett sebessége víz alatt 29 csomó, merülési mélysége 450 m.

    Hajtóművét a törzs hátulsó részében helyezték el. A nyomottvizes atomreaktor egy gőzturbinát működtet. A tengeralattjáró egy hajócsavarral rendelkezik

    Az Akula-osztályhoz hasonlóan 20 db interkontinentális ballisztikus rakéta hordozására tervezték. Az RSZM–52V Bark helyett azonban a nehezebb R–30 Bulava kerül a hajókra a D–19M rakétarendszer részeként, így a rakéták számát 12 db-ra kellett csökkenteni. A rakéták indítócsövei a hajó középső részén, a torony mögött helyezkednek el, két sorban (2×6 db). A második és az azt követő egységeken azonban már 16 db-ra növelik a rakéták számát. A hajó orrában 8 db 533 mm-es torpedóindító cső helyezkedik el, ezek RPK–2 Vjuga (SS–N–15) robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.

    Az osztály egységei szerkesztés

    Jegyzetek szerkesztés

    1. Hadrendbe állt az orosz szuper-tengeralattjáró – index.hu, 2013. január 10.

    Források szerkesztés