Borsos keserűfű

növényfaj

A borsos keserűfű (Persicaria hydropiper) a keserűfűfélék családjába tartozó, Afrika és az Antarktisz kivételével az egész világon elterjedt, csípős ízű, vízparti növény.

Infobox info icon.svg
Borsos keserűfű
Persicaria hydropiper (7977451896).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Kétszikűek
Rend: Szegfűvirágúak
Család: Keserűfűfélék
Nemzetség: Persicaria
Tudományos név
Persicaria hydropiper
(L.) Delabre 1800
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borsos keserűfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos keserűfű témájú médiaállományokat és Borsos keserűfű témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A borsos keserűfű 30-80 cm magas, lágyszárú, egyéves növény. Karógyökere ritkán 1 m hosszú is lehet, de többnyire jóval rövidebb. Szára gazdagon elágazik, felálló, de a tövén gyakran elfekszik és ilyenkor az ízekben legyökerezhet. A szár csupasz, ízelt, az ízekben duzzadt, színe zöld, vöröses vagy világosbarna. 4-10 cm hosszú levelei hosszúkás-lándzsás alakúak, hegyük kihegyezett, oldalerei jól láthatóak. Szélük ép, kissé hullámos. A levélnyelek a szárat körbefogó, hosszan pillás szélű levélkürtőből erednek.

Júliustól októberig virágzik. Jellegtelen, 2-4 mm-es, zöldesfehér vagy zöldesrózsaszín virágai karcsú, bókoló füzéreket alkotnak, amelyek a szár végén vagy a felső levelek hónaljából erednek. A virágok lepellevelei négycimpájúak, zöldesek, csúcsuk vöröses.

Termése 2-3,5 mm-es sötétbarna vagy fekete makkocska.

Kromoszómaszáma 2n=20.

Elterjedése és termőhelyeSzerkesztés

Európában, Észak-Amerikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában gyakori, ritkábban előfordul Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Afrikából hiányzik. Magyarországon gyakori.

Vizes élőhelyeken, mocsarakban, ártereken, tavak, csatornák, lassan mozgó folyók mentén fordul elő. A talaj jellegét, kémhatását illetően igénytelen, de a savanyú talajokon jobban nő. A mérsékelt égöv alatt egyéves növény, ősszel elpusztul. Főleg magról szaporodik, egy növény 385-3300 magot termel. A magok víz alatt 4-36 hónapig, a talajban akár 50 évig is életképesek maradnak. Vegetatívan is szaporodhat, legyökerező szárdarabjai révén.

JelentőségeSzerkesztés

A rizsföldeken gyomnövényként okozhat károkat. Erősen csípős, keserű ízű növény. Hajtásai csersavakat, szeszkviterpenoidokat (poligodiál és warburganál), rutin glikozidot, és 0,5%-nyi erőseb bőrirritáló illóolajat tartalmaznak. Ha a legelő állatok elfogyasztják, gyomor-, bél- és vesegyulladást, vérvizelést okozhat.

ForrásokSzerkesztés