Bottay Kálmán

(1859–1921) rajztanár, természettudós, entomológus, vadász

Bottay Kálmán Pál (Nekcse, 1859. július 10.[1]Budapest, 1921. június 21.) rajztanár, természettudós, entomológus, vadász.

Bottay Kálmán
Született1859. július 10.
Nekcse
Elhunyt1921. június 21. (61 évesen)
Budapest
Foglalkozásaentomológus
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1877–1881)
Halál okatüdőgyulladás
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja Botay Péter a Pejacsevich grófok uradalmi főkertésze, anyja Holnecker Mária volt. 1877–1881 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója volt.[2]

1876-ban vagy 1877-ben kilépett a II. kerületi állami reáltanodából.[3]

1892-től a komáromi állami polgári leányiskola tanára volt, ahol gazdag természetrajzi gyűjteményt hozott létre.[4] A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület természetrajzi gyűjteményének őre lett.[5] Gyűjteményét Herman Ottó több alkalommal is megtekintette. Az emlősöket, madarakat sajátkezűleg tömte ki, a hüllőket preparálta, a rovarokat, lepkéket osztályozta, a növényeket kiszárította. Otthonában is jelentős magángyűjteménye volt. Özvegye azt áruba bocsátotta,[6] de előtte még a több mint 200 kitömött madarat a Kultúrpalota nagytermében Harmos Károly által rendezett kiállításon bemutatták.[7] A világháború vége és a csehszlovák államfordulat utáni időről nem maradtak fenn arra vonatkozó adatok, hogy továbbra is gyűjteményi őr maradt volna.[8] A komáromi Dalegyesület karnagya volt.[9]

Súlyos vesebaja volt, a budapesti új Szent János kórházban megoperálták, de a hosszas fekvéstől tüdőgyulladást kapott és elhunyt.

Felesége ógyallai Gáborjáni Szentmiklóssy Erzsébet volt.[10] Gyermekeik Adalbert István Kálmán (1892),[11] Ilona Erzsébet Margit (1894–1895),[12] Erzsébet (1895),[13] Kálmán (1905–1943), Béla, Zoltán Gábor László (1897)[14] és Irma voltak.[15] Fia Zoltán a komáromi bencés gimnáziumban tanult.

Komárom városa 1881-ben bútorremeket, egy ún. kelengyetartó ládát készíttetett Jókai Mór 40. írói jubileumára, díszpolgárrá választása alkalmából. Az ajándék azonban nem készült el az augusztus 1-jei ünnepségre, ahonnan Jókai távol maradt, s a ládát csak egy évvel később kapta meg. A ládán lévő acélmetszetek közül a komáromi református kollégium képét ő készítette.[16] 1910-ben az énekes madarakról tartott előadást a komáromi bencés gimnáziumban.[17] Hegymeghy Dezső (1874–1949) ornitológus nála tanulta a preparálást.

Művei szerkesztés

  • A hamvas varjú kártékonysága. Aquila 17. (1910)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Nekcsei r.k. keresztelési anyakönyv, 129/1859. folyószám. familysearch.org
  2. doktori.mke.hu
  3. Say Móricz (1877, szerk.): A Budapesti II. Kerületi Állami Reáltanodának huszonegyedik évi jelentése az 1876/7. tanév végén. Budapest, 74.
  4. Binder PálCsütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény. In: Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve.
  5. Mácza Mihály (1987): A jubiláló komáromi múzeum. Irodalmi Szemle 1987, 149.
  6. Prágai Magyar Hírlap 1923. január 28.
  7. KL 42/72, 3; 42/75, 3; 42/77, 3 (1921. augusztus 18.; augusztus 25.; augusztus 30.)
  8. A komáromi múzeum száz éve. Bratislava, 30.
  9. KL 42/72, 3 (1921. augusztus 18.)
  10. Kempelen Béla: Magyar nemes családok X.
  11. familysearch.org
  12. familysearch.org
  13. familysearch.org
  14. familysearch.org
  15. Ifj. Bottay Kálmán gyászjelentése; Petrovics József gyászjelentése
  16. E. Csorba Csilla (2018, szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Budapest, 81 No. 177; A Jókai-láda. A Hon XX/195, 2 (1882. július 17.) szerint 3 kép alkotója, az utolsóé (városháza) Balkay Adolf
  17. Horváth Kristóf (1910): A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Komáromi Főgimnáziumának Értesítője az 1909/910. iskolai évről. Komárom, 91; Márkus Gizella 1910: A Komáromi Magy. Kir. Állami Polgári Leányiskola ... Értesítője az 1909/910. iskolai évről. XVIII, Komárom, 7.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés