Bozai József

(1947-) rádió- és televízió bemondó, felolvasó

Bozai József (1947. március 31.[1] –) magyar rádióbemondó, televíziós műsorvezető.

Bozai József
Született 1947. március 31. (74 éves)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • bemondó
  • műsorvezető
  • hírbemondó
Disambig.svgEz a szócikk a bemondóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bozai József (egyértelműsítő lap).

ÉleteSzerkesztés

„…szerettem a verseket. A technikumban minden ünnepségen szavaltam. részt vettem az önképzőköri versenyeken is. Két embernek köszönhetek sokat: Nyerges Ferencnek és Gólem Józsefnek, ők tanítottak minket színjátszásra, versmondásra. A színdarabok, de főleg a versmondás volt az életem, a társaimat sok minden egyéb is érdekelte. Engem semmi más, csak a versek. Nyerges Feri bácsi a Madách Színházban dolgozott színészként, ő vitt el statisztának. Tizenhat éves voltam. Elbűvölt a színház. Akkoriban Gábor Miklós volt a kedvencem. Őt láttam estéről estére Hamletként. Csodálatos művész, és nagyszerű ember. Olyan Hamletet azóta sem láttam. Imádtam Bessenyeit, Tolnay Klárit, Ajtay Andort. Csak álltam estéről estére a színpadon, mint statiszta, és lestem, mit és hogyan csinálnak… Jelentkeztem is a főiskolára. A három vizsgából kettő sikerült. A harmadiknál az elnök, Herskó János kirúgott. Ma sem tudom miért. Bár időközben gyártottam rá egy elméletet…[2]”

A közgazdasági technikum után színésznek készült, de nem vették fel a főiskolára, ezért tanítóképzőt végzett. A sikertelen színművészeti főiskolai felvételit követően küldték át adatlapját a Rádióhoz, ahol felvették a szalagtárba.

„…akkoriban az volt a rend, hogy a színművészetibe fel nem vett, de tehetségesnek tartott fiatalokat átküldték a Rádióba meghallgatásra. Behívtak a 19-es stúdióba, vizsgáztattak. Akkor nem mondtak semmit, csak jóval később kaptam egy levelet, amiben azt írták, hogy a hangszínem nem megfelelő. De én akkor már nem akartam lemondani a Rádióról. Elhatároztam, hogy ottmaradok. és nem hagyom magam kitúrni. Elmentem a szalagtárba dolgozni. Hordtam a tekercseket az adóra. Tizennyolc éves voltam, félig felnőtt ember. De ha bementem az adó területére, olyan áhítat fogott el,… ott láttam a nagy bemondóegyéniségeket Körmendy Lászlót, Erdei Klárát…Csók Palit, Erőss Annát, Bőzsöny Ferit, P. Debrenti Piroskát. Akkor tudtam meg, hogy milyen szép hivatás a bemondóké. Minden szabad percemet körülöttük töltöttem…[3]”

Pintér Sándor, akkori főbemondó nem engedte mikrofonhoz, mert sziszegős volt a beszéde – ez az apró hiba, csak fogorvosi beavatkozás után szűnt meg.[4]

„Egy nap bekopogtam Pintér Sándorhoz — ő volt akkor a főbemondó. Megkérdeztem, miért nem sikerült a vizsgám. Miért nem lehetek én is bemondó? Ő végre válaszolt. „Azért fiam, mert sziszegsz”. És itt jönnek a fogak. A metszőfogaim között kis rés volt, ez tette sziszegővé a beszédemet. Még aznap délután felkerestem egy jó fogorvost; 920 forintért, ami eszméletlen nagy összeg volt, hiszen 1200 forint volt a havi fizetésem, rendbe hozattam ezt a hibát. Aztán ismét bekopogtam Pintér Sándorhoz. Kővé meredten nézett rám. És csak annyit .mondott; „Aki ennyire akar bemondó lenni, abból az is lesz".[5]”

1965-től 1990-ig a Magyar Rádió, 1975-től 1992-ig a Magyar Televízió bemondója volt.[6]

A Magyar Rádióban P. Debrenti Piroskával, Bán Györggyel, Erőss Annával, Csók Pállal, Erdei Klárival, Bőzsöny Ferenccel, Dömök Gáborral, Egressy Istvánnal dolgozott együtt, tőlük tanult kezdőként. A Rádió mellett a Televízióban is feltűnt, hangalámondásos, narrációs munkáival illetve számtalan mozifilm stáblistájának ismertetése is az ő hangjához köthető. Az 1980-as évek közepétől a Magyar Televízió esti Híradójának műsorvezetőjeként is láthatták a nézők.

„…jól akarok és szeretek dolgozni. Mindig és mindent, legyen az két mondatos, vagy egyórás anyag. Jól, és hittel kívánom tolmácsolni mások szavait, gondolatait, még a híreket is. Ennyivel tartozom azoknak, akik nap mint nap meghallgatnak.”

Szinkronizált is: a televízióban külföldi politikusok nyilatkozatainak alámondását lehetett tőle hallani; Jasszer Arafat és Mihail Gorbacsov szinkronizálásáért nívódíjat is kapott.[4]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Rádiós nívódíj
  • Televíziós nívódíjak

IrodalomSzerkesztés

  • Portré Bozai József bemondóról – Petőfi Rádió, 1986. november 20., csütörtök, 21:05[7]
  • A sokoldalú Bozai József – Reggel; a Magyar Televízió (M1) körzeti műsora, 1992. augusztus 8. 6:30[8]
  • Hangminták az Internetes Szinkron Adatbázis oldalán: [1]

ForrásokSzerkesztés

  1. ↑ Bozai József. Internetes Szinkron Adatbázis (Hozzáférés: 2018. nov. 24.)
  2. ↑ Esti Hírlap, 1986. december 23.(31. évfolyam, 300. szám) Bemondó: Bozai József
  3. ↑ Esti Hírlap, 1986. december 23.(31. évfolyam, 300. szám) Bemondó: Bozai József
  4. ↑ a b Serényi Péter: Éjjelente verset is mond: Húsz év a mikrofon mögött. Népszava, CXIV. évf. 28. sz. (1986. feb. 3.) 5. o.
  5. ↑ Esti Hírlap, 1986. december 23.(31. évfolyam, 300. szám) Bemondó: Bozai József
  6. ↑ Bozai József. Magyarszinkron.hu (2008) (Hozzáférés: 2018. nov. 24.)
  7. ↑ A rádió műsora. Új tükör, XXIII. évf. 46. sz. (1986. nov. 16.) 32. o.
  8. ↑ Reggel a képernyőn. Új Magyarország, II. évf. 186. sz. (1992. aug. 7.) 19. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bozai_József&oldid=23797944”