Főmenü megnyitása

Branislav Pokrajac

szerb kézilabdázó

Branislav Pokrajac (magyar átírással Braniszlav Pokrajac, cirill írással Бранислав Покрајац, Belgrád, 1947. január 27.Belgrád, 2018. április 5.) a jugoszláv és szerb kézilabda egy meghatározó alakja. Azon kevés személyek egyike, akik nemcsak játékosként, hanem edzőként is olimpiai bajnoki címet szereztek.[1][2]

Branislav Pokrajac
Személyes adatok
Születési dátum 1947. január 27.
Születési helyBelgrád, Jugoszlávia
Halálozási dátum 2018. április 5. (71 évesen)
Halálozási helyBelgrád, Szerbia
Magasság186 cm
Poszt balszélső
Szerzett érmek
 Jugoszlávia színeiben
Kézilabda
Olimpiai játékok
arany
München, 1972
Kézilabda

Pályafutása játékoskéntSzerkesztés

Pokrajac 1947. január 27-én született Belgrádban. Tizenöt esztendeig tartó pályafutása alatt olyan csapatokban szerepelt, mint az ORK Beograd, RK Crvena Zvezda és ŽRK Dinamo Pančevo. Tizenegy éven át volt tagja a jugoszláv felnőtt válogatottnak, amelynek színeiben 180 mérkőzésen 510 gólt szerzett. Három világbajnokságon szerepelt hazája színeiben, 1967-ben Svédországban, 1970-ben Franciaországban és 1974-ben az NDK-ban. E két utóbbi világversenyen bronzérmeket nyert csapatával. Két olimpián is szerepelt a plávik színeiben 1972-ben, Münchenben aranyérmet szerzett válogatottjával, míg 1976-ban, Montrealban 5. helyezett lett. 1974-ben és 1975-ben az IHF (Nemzetközi Kézilabda-szövetség) világválogatottjába is bekerült, s pályára lépett e csapat 1974-es ljubljanai és 1975-ös dortmundi mérkőzésén.

Pályafutása edzőkéntSzerkesztés

Hat éven át, 1974 és 1980 között irányította a Dinamo Pančevo csapatát. Ezt követően 1981-ben, majd az 1993-1994-es idényben az RK Crvena Zvezda vezetőedzője volt. 1997-ben az RK Lovćen Cetinje szakmai munkájáért felelt, míg a 2006 tavaszi évadban az RK Partizant irányította.[3] Ez utóbbi gárdánál másfél éves megállapodást kötött, de egy, a bajnokságban a Crvena Zvezdatól elszenvedett vereséget követően 2006 májusában közös megegyezéssel szerződést bontottak vele.[4] A hazai csapatok mellett, a párizsi Créteil-t 1989 és 1991, míg a portugál FC Portót 2001 és 2003 között irányította. Ez utóbbi csapattal két bajnoki címet nyert, valamint Szuperkupa-győztes lett 2003-ban. 2010-ben visszatért korábbi sikerei helyszínére, Portugáliába, s a 2009-2010-es szezonban Challenge-kupát nyerő, ám az idényt igencsak gyengén kezdő Sporting Cp vezetőedzője lett.[5][6] 1980 és 1984 között Jugoszlávia szövetségi kapitánya volt. Az 1982-es NSZK-ban rendezett világbajnokságon ezüstérmes lett csapatával (a döntőben Szovjetunió-Jugoszlávia: 30:27), míg az 1984-es Los Angeles-i Olimpián aranyéremig vezette a délszlávokat.[7] Hosszabb kihagyást követően 2001-ben ismét egy világeseményen irányította Jugoszláviát (Jugoszláv Szövetségi Köztársaság), ahol bronzérmet nyert válogatottjával. 1998 és 1999 között a Jugoszláv férfi-kézilabda válogatott szakmai igazgatójának szerepét látta el. E kétéves periódus alatt, amíg e funkciót ellátta a szerb edző, számos értékes eredményt értek el a jugoszláv válogatottak. Az 1998-as ausztriai junior Európa-bajnokságon ezüstérmes lett Jugoszlávia, a Novi Sad-i (újvidéki) egyetemi kézilabda-világbajnokságon aranyérmes lett a balkáni válogatott, az 1999-es felnőtt férfi kézilabda-világbajnokságon bronzérmes lett a délszláv férfi csapat.

Játékosként, vezetőedzőként és szakmai igazgatóként Pokrajac 9 trófeát szerzett csapataival. Vlagyimir Makszimov mellett az egyetlen, aki nemcsak játékosként, hanem vezetőedzőként is olimpiai aranyérmet nyert.

Jugoszlávia mellett számos más nemzeti válogatott munkáját is irányította. 1985-ben Spanyolország, 1988-ban az Amerikai Egyesült Államok,[8] 1999-ben Egyiptom, 2003 és 2005 között pedig Katar szövetségi kapitányaként dolgozott.

1971-ben a Belgrádi Testnevelési Egyetemen diplomát, 1983-ban pedig doktori címet szerzett.

A kézilabda iránti elkötelezettségét két könyvvel is jelezte. Az első munkája a „Kako smo osvojili zlato” (magyar fordítása: Hogyan nyertünk aranyat) címet viseli, amely az 1972-es müncheni aranyérem megnyerésének körülményeit mutatja be (megjelenési ideje: 1973). A második könyve a „Moje trenersko iskustvo” (magyarul: Tapasztalataim edzőként), amely betekintést nyújt a sikerbe és egészséges életmódba (megjelenési ideje: 1995).

HalálaSzerkesztés

71 éves korában, szülővárosában, Belgrádban hunyt el 2018. április 5-én.[9]

Edzői pályafutásának főbb állomásaiSzerkesztés

  •   Dinamo Pančevo (ma szerb) férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (1974-1980)
  •   Jugoszlávia férfi nemzeti válogatottjának vezetőedzője (1980-1984 és 2000. november-2001 év vége)
  •   RK Crvena Zvezda (ma szerb) férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (1981 és 1993/1994-es idény)
  •   Spanyolország férfi nemzeti válogatottjának vezetőedzője (1985)
  •   Amerikai Egyesült Államok férfi nemzeti válogatottjának vezetőedzője (1988)
  •   Créteil férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (1989-1991)
  •   Lovćen Cetinje (ma montenegrói) férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (1997)
  •   Egyiptom férfi nemzeti válogatottjának vezetőedzője (1999 márciusa)
  •   Fc Porto férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (2001-2003)
  •   Katar férfi nemzeti válogatottjának vezetőedzője (2003-2005)
  •   RK Partizan (ma szerb) férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (2006 tavaszi idény)
  •   Sporting Cp férfi kézilabda-csapatának vezetőedzője (2010. november-)

Eredményei játékoskéntSzerkesztés

JugoszláviaSzerkesztés

VilágbajnokságSzerkesztés

    • 1967 Svédország: - 7. hely
    • 1970 Franciaország: - 3. hely  
    • 1974 NDK: - 3. hely  

OlimpiaSzerkesztés

    • 1972 München: - 1. hely  
    • 1976 Montreal: - 5. hely

Eredményei edzőkéntSzerkesztés

JugoszláviaSzerkesztés

VilágbajnokságSzerkesztés

OlimpiaSzerkesztés

    • 1984 Los Angeles: - 1. hely  

Fc PortoSzerkesztés

    • 2 portugál bajnoki aranyérem: 2001/2002; 2002/2003
    • 1 portugál szuperkupa aranyérem: 2002/2003

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jurica Gizdić, Kovači hrvatskih olimpijskih odličja, Hrvatski olimpijski odbor, Zagreb, 2014., str. 119. Archiválva 2016. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, pristupljeno 22. veljače 2015.
  2. Biografija Branislava Pokrajca, pristupljeno 22. veljače 2015.
  3. RUKOMET: Pokrajac novi trener Partizana (szerb nyelven). Mondo.rs, 2006. január 13. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  4. Rastali se Pokrajac i Partizan (szerb nyelven). Mondo.rs, 2006. május 16. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  5. Branislav Pokrajac trener Sportinga! (szerb nyelven). Balkan-handball.com, 2010. november 3. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  6. Andebol: Sporting - Sérvio Branislav Pokrajac é o novo treinador dos "leões" (portugál nyelven). Aeiou.visao.pt, 2010. november 1. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  7. Rukometaši – XXIII igre Los Anđeles 1984. (szerb nyelven). Oks.org.rs, 2010. január 1. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  8. Olympians: USA team handball (angol nyelven). Usateamhandball.org, 2010. január 1. [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  9. Kézilabda: meghalt Braniszlav Pokrajac, a szerb kézilabda-professzor (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2018. április 6. (Hozzáférés: 2018. április 6.)

ForrásokSzerkesztés