Bromélia

növénynemzetség

A bromélia (Bromelia) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt broméliafélék (Bromeliaceae) típusnemzetsége 60-nál is több természetes fajjal és számos kertészeti változattal.

Bromélia
Bromelia balansae
Bromelia sylvicola
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Broméliafélék (Bromeliaceae)
Alcsalád: Bromelioideae
Nemzetség: Bromelia
L., 1753
Típusfaj
Ananászkender (Bromelia karatas)[1]
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bromélia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bromélia témájú médiaállományokat és Bromélia témájú kategóriát.

Bromelia balansae virágzata
Bromelia balansae termése

Származása, elterjedése szerkesztés

Az újvilági trópusok flórabirodalmának növényei. Természetes élőhelyükön az Antillák szigeteitől Brazíliáig fordulnak elő.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Tőlevélrózsában növő levelei spirálisan átfedik egymást, így a növény meg tudja tartani a ráhullt vizet. A kemény levelek széle erősen fogazott.

Kis, fehér, piros vagy lila virágokból álló, változatos alakú virágzata virágnyélen nő ki a rozetta szívéből.

Többnyire tojásfehér–narancssárga gyümölcseiben nagy barna magok ülnek.[2]

Életmódja, élőhelye szerkesztés

A fajok egyik nagy csoportja a talajban gyökerezik, a másik nagy csoport epifiton. Utóbbiak főleg az esőerdőkben, a talajlakók alapvetően a száraz, füves pusztákon fordulnak elő. Ezeken az élőhelyeken sűrűn egymás mellett nőve tövisbozóttá állnak össze (Urania).

Trópusi jellegükből adódóan a legtöbb fajnak legalább + 15 °C hőmérsékletre van szüksége. A vizet jól áteresztő talajt és a sok napsütést kedvelik. Nyáron virágzanak.[2]

Tarackgyökeréről vegetatívan gyorsan terjed.

Rendszertani felosztása szerkesztés

A nemzetségben 2022-ig fajt különítettek el:

Gazdasági jelentősége szerkesztés

Számos faját dísznövénynek termesztik. Több faj gyümölcse ehető. Az Európában 1690 óta dísznövényként termesztett Bromelia pinguin gyümölcse a piñuela.[3]

Fogazott levelei miatt a trópusokon sövénynek is ültetik (Urania).

Levélrostjaiból köteleket és hálókat készítenek. A legismertebb az ananászkender (Bromelia karatas) rostja, a caraguata, amelyből nemcsak hajókötelek készítenek, de papírt is.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Urania: Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 371–372. o.  

További információk szerkesztés

  • Domokos Borbála: Broméliák; Mezőgazdasági, Bp., 1970
  • Makara György: Orchideák és broméliák. Trópusi őserdők növénycsodái otthonunkban; Mezőgazdasági, Bp., 1982
  • Váczi Imréné–Nagy Árpád–Horváthné Baracsi Éva: Broméliák, orchideák, pozsgások; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2012 (Családi füzetek)