Bromit

A bromit egy oxoanion, képlete BrO−2. A bromitok a brómossav sói.^[1]

Szintézise

Elő lehet állítani hipobromit hipoklorittal történő oxidálásával lúgos oldatban:^[1]

{\ce {BrO- + ClO- -> BrO2- + Cl-}}

.

Lítium-bromit előállítható lítium-bromid és lítium-bromát reakciójával:

{\ce {LiBr + 2 LiBrO3 ->3 LiBrO2}}

.

Tulajdonságai

A bromitok kristályai és vizes oldatai is sárgás-narancssárgás színűek. Savas oldatban brómra és bromátra bomlik:

{\ce {5 NaBrO2 + 2 HCl ->3 NaBrO3 + 2 NaCl + H2O + Br2}}

.

A brómossav a fentiek miatt instabil, és bomlik, ha a sóiból akarják felszabadítani.

A nátrium-bromitot cserzőanyagként (a keményítő oxidálására) használják a textiliparban.

Számos bromit stabil és izolálható. Erre példák a nátrium-bromit-trihidrát (NaBrO₂·3 H₂O) és a bárium-bromit-monohidrát (Ba(BrO₂)₂·3 H₂O).^[1]

Kapcsolódó szócikkek

Bromid: Br⁻
Hipobromit: BrO⁻
Bromát: BrO−3
Perbromát: BrO−4

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Holleman AF, Wiberg E, Wiberg N. [Bromit, p. 449, a Google Könyvekben Inorganic Chemistry]. Academic Press, 449. o. (2001). ISBN 978-0-12-352651-9

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[Holleman_2001-1] Holleman AF, Wiberg E, Wiberg N. [Bromit, p. 449, a Google Könyvekben Inorganic Chemistry]. Academic Press, 449. o. (2001). ISBN 978-0-12-352651-9

[1]