Bruce Edward Melnick

amerikai űrhajós

Bruce Edward Melnick (New York, 1949. december 5. –) amerikai űrhajós.

Bruce Edward Melnick

Született1949. december 5. (74 éves)
New York
Iskolái
Rendfokozathajóparancsnok
Űrben töltött idő18 687 perc
Repülések
KitüntetéseiDistinguished Flying Cross
A Wikimédia Commons tartalmaz Bruce Edward Melnick témájú médiaállományokat.

Életpálya

szerkesztés

1972-ben az US Coast Guard Academy (USCG – a parti őrség Akadémiája) keretében kitüntetéssel mérnöki oklevelet szerzett. 1975-ben az University of West Florida keretében repüléstechnikai képzésben részesült. Katonai beosztásai: hadműveleti tiszt, vezető tesztpilóta (helikopter), a parti őrség repülőgép Program Iroda vezetője (Texas). Tesztpilótaként a HH–65 Dolphin összes műveleti rendszerét elvégezte, egyben megírta a gép repülési kézikönyvét. A HH–3F Pelican és a HH–52 Sea Guard helikopterek tesztelésénél is aktívan tevékenykedett. Több mint 5000 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő).

1987. június 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Két űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 23 órát és 27 percet (311 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1992 júliusában fejezte be. 1992-1994 között a Lockheed Process Improvement Technológia igazgatója, 1996-ig igazgató alelnöke. 1996-tól a McDonnell Douglas alelnöke, felelős a Kennedy Űrközpont űrrepülőgép műveleteit segítő műszaki támogatásért. 2001-ben a USCG parancsnoka. 2008-ban nyugállományba vonult.

Űrrepülések

szerkesztés
  • STS–41, a Discovery űrrepülőgép 11. repülésének küldetés specialistája. A legénység sikeresen útnak indította a Ulysses űrszondát. Első űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 2 órát és 10 percet (98 óra) töltött a világűrben. 2 747 866 kilométert (1 707 445 mérföldet) repült, 66 kerülte meg a Földet.
  • STS–49, az Endeavour űrrepülőgép első repülésének küldetés specialistája. Az egyik legfontosabb feladat az űrrepülőgép tesztelése volt. Az 1986-ban megsemmisült Challenger űrrepülőgép pótlására megépített űrrepülőgép első útján a legénység négy űrséta során megjavította és új hajtóművel szerelte fel az Intelsat VI (F–3) kommunikációs műholdat, amely két évvel korábban eredeti hajtóművének hibája miatt nem volt képes geoszinkron pályára állni. A szerelési munkálatok következtében a világ első hármas – és addig a valaha volt leghosszabb – űrsétájára került sor. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 21 órát és 17 percet (213 óra) töltött a világűrben. 5 948 166 kilométert repült, 141 alkalommal kerülte meg a Földet.