Brugmansia × candida

Brugmansia × candida
	Fiatal példány (Maui, Olinda)
	Virága
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Burgonyavirágúak (Solanales);
Család:	Burgonyafélék (Solanaceae);
Nemzetség:	Angyaltrombita (Brugmansia);
Faj:	Brugmansia × candida;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Brugmansia × candida témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Brugmansia × candida témájú médiaállományokat és Brugmansia × candida témájú kategóriát.

A Brugmansia × candida a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjában az angyaltrombita (Brugmansia) nemzetség egyik hibrid faja.

Származása, elterjedése

Ősei Dél-Amerikából származnak; a nemzetség több faját már a 17. században sokfelé ültették látványos virágzata miatt. Az alapfajokat a világ számos trópusi, illetve mediterrán éghajlatú részére betelepítették, azokból hibrideket hoztak létre. A Brugmansia × candida meglehetősen gyakori a világ különböző trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területein, egyebek közt a Hawaii-szigeteken is. Madeirán a sziget déli partvidékén meglehetősen gyakori, egyebek között a Quinta Vigia kertjében és a Palheiro Gardens botanikus kertben).

Megjelenése, felépítése

Mintegy 4 méter magasra növő, kisebb fa, aminek fő látványosságai a mintegy 20 cm hosszú, tömegesen nyíló, trombita alakú, illatos virágok. A trombita szája felé haladva a sárga, illetve fehér sziromleveleken sötétebb pöttyök tűnnek fel. Fiatal levelei szőrösek, a szélük pedig fűrészes — idővel a szőrök lekopnak, a levél széle kisimul.

Minden része mérgez alkaloidákat tartalmaz; ezekből a B. candidában az egyéb angyaltrombita fajokban megszokottnál is több van.

Életmódja

Trópusi növény lévén fagyérzékeny, ezért a Kárpát-medencében a szabadban nem telel át. Víz- és tápanyagigényes; a tápanyag utánpótlásáról rendszeresen gondoskodni kell. A közvetlen napfényt általában jól tűri, de félárnyékban tovább virágzik. Trópusi és szubtrópusi éghajlaton virágai egész évben nyílnak.

Felhasználása

Kertészeti célokra, dísznövénynek nemesítették ki. Hajtásdugványról könnyen szaporítható.

Források

Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 31. ISBN 3-938282-09-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap