Brutalista építészet

A brutalista építészet a modern mozgalomból eredő, az 1950-es években Angliából kiinduló stílusirányzat,[1][2][3] amelyet Le Corbusier művei és főleg a marseille-i Unité d'Habitation inspirált. Az 1970-es évekig nagy népszerűségnek örvendett.

A brutalizmus inkább egy időszakot, semmint mozgalmat jelöl.[4] Jellemző vonásai a látszóbeton alkalmazása, a szigorú, monumentális formák,[4] valamint a technikai és funkcionális részletek építészeti látványelemként való használata.

Boston City Hall
G. Kallmann és N. M. McKinnell terve

EtimológiaSzerkesztés

A brutalizmus a francia "béton brut"-ból származtatható, ami a "befejezetlenség" vagy "nyers beton" fogalmát hordozza.[4]

TörténeteSzerkesztés

A kifejezést, nybrutalism (új brutalizmus), Hans Asplund svéd műépítész alkotta 1950-ben, amikor viccesen jellemezni akarta a Bengt Edman és Lennart Holm tervezte uppsalai Villa Göth épületet. A szót Svédországban látogatást tett angol kollégák átvették és elterjesztették fiatal építészek körében Angliában.

A hátteréről különböző elméletek vannak. Az angol XIX. századi építészt William Butterfieldet (1814–1900) erősen kritizálták a hagyományos klasszikus elemektől eltérő építészetéről. Állítólag dicsőítette a „csúnyát” és a brutalizmus fogalmát az ő építészetére használták. Feltehetőleg ez a brutalizmus az, amire Asplund utalt, amikor Holmot és Edmant „új brutalistáknak” nevezte. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy Reyner Banham a „The New Brutalism” kifejezést használja.

Egy másik elmélet ellenben azt sugallja, hogy a kifejezés nem a brutális szóból származik, hanem a francia béton brut-ból, ami nagyjából nyers betont jelent.

A megjelölést Angliában az 50-es évek elején keletkezett stílusra alkalmazták, amelyet többek között a Alison és Peter Smithson képviselt. Eredetileg inkább az építési feladathoz való hozzáállás, a megrendelők és a közösség elvárása volt a döntő, s kevésbé az esztétikai és technikai szempontok.

Brit brutalista építészetSzerkesztés

A stílusnak mindenekelőtt Nagy-Britanniában volt nagy hatása. Az 1950-es évek úttörőivel, mint például Alison és Peter Smithson, indult és az 1960-as években vált különösen népszerűvé olyan építészek mint Rodney Gordon, Ernő Goldfinger és Owen Luder jóvoltából. Számos jól ismert épület készült ekkor, mint a Trinity Square, St. Peter's Seminary och Robin Hood Gardens. Az épületek különböző sorsra jutottak, sokat közülük a népi elégedetlenség után lebontottak, míg másokat a bontás megakadályozására kulturális örökségé nyilvánítottak.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Definition of BRUTALISM (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  2. Bull, Alun (2013-11-08), What is Brutalism?, <https://vimeo.com/78931268>. Hozzáférés ideje: 2018-10-10
  3. Đorđe, Alfirević & Simonović Alfirević, Sanja: Brutalism in Serbian Architecture: Style or Necessity? Facta Universitatis: Architecture and Civil Engineering (Niš), Vol. 15, No. 3 (2017), pp. 317–331.
  4. a b c Hillary French: Építészet, 112-113. o. (2007)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brutalism című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

  • A beton illata, az Artmagazin cikke
  • Branczik Márta: Brutalizmus; fotó Batár Zsolt; Kedves László, Bp., 2020 (10+1 Budapest)
  • Kévés György: Építészet. Új brutalizmus. Új gazdasági mechanizmus, 1968, Teraszházak Budán; Építészet és Művészet Kévés Stúdió Galéria, Bp., 2021