A Carmen adversus Marcionem (latinul: ’A markioniták elleni költemény’) feltehetőleg a 3. században keletkezett, Tertullianus munkái közt hagyományozódott 1302 hexameterből és 5 könyvből álló költemény. Kizárt, hogy valóban Tertullianus munkája lenne, szerzője ismeretlen.

Az első könyv az eretnekséget támadja általánosságban, főként a markionizmust, a második az Ószövetség és Újszövetség közötti harmóniát mutatja be, a harmadik az egyház tanításának az Ószövetséggel, Krisztussal és az apostolokkal való egységét, a negyedik egyesével cáfolja meg a markionista tételeket, míg az ötödik az ellentéteket bírálja.[1]

Források szerkesztés

  • Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. 108. o. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8  
  1. 'POEMS, ANONYMOUS, IN THE EARLY CHURCH'. ccel.org. (Hozzáférés: 2010. november 16.)