Főmenü megnyitása

Ceará állam [ejtve kb.: sziárá] a Brazil Szövetségi Köztársaság 26 államának egyike. Brazília északkeleti csücskében található, Brazília Európához legközelebb eső pontján. Egyike a legkisebb államoknak, hiszen mindössze az ország 1,7%-át teszi ki. Évszázadokon keresztül a legszegényebb államok egyike volt, mivel száraz, félsivatagos éghajlata miatt nem a legtermékenyebb vidék. Ennek előnyét, viszont a rabszolgák élvezték, hiszen Brazíliában itt nyerték el elsőként a teljes szabadságot.

Ceará
Fortaleza-beach.jpg
Ceará címere
Ceará címere
Ceará zászlaja
Ceará zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
Székhely Fortaleza
Alapítás éve1891
Polgármester Camilo Santana
Népesség
Teljes népesség 9 020 460 fő (2017)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság279 m
Terület146 348,3 km²
IdőzónaUTC−3
Elhelyezkedése
Ceará (Brazília)
Ceará
Ceará
Pozíció Brazília térképén
d. sz. 5° 04′ 48″, ny. h. 39° 39′ 00″Koordináták: d. sz. 5° 04′ 48″, ny. h. 39° 39′ 00″
Ceara in Brazil.svg
Ceará weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ceará témájú médiaállományokat.
Bandeira do Ceará.svg
Ceará

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Fontosabb adatokSzerkesztés

  • Területe: 146.348 km² (1,7%-a Brazíliának)
  • Népesség: 8.097.276 fő (2005. évi adat)
  • Népsűrűség: 54,4 fő/km²
  • Székhely: Fortaleza
  • Fontosabb városok: Aquiraz, Baturité, Guaramiranga, Juazeiro do Norte, Maranguape, Meruoca, Sobral, összesen 184 város található az állam területén

DomborzatSzerkesztés

Ceará állam megközelítőleg 570 km hosszú partszakasszal rendelkezik, domborzatát túlnyomórészt 200 méternél alacsonyabb dombságok alkotják. Az államot szárazföldi határait mindenhonnan fennsíkok és hegyláncok övezik. Ceará legmagasabb pontja a Pico Alto (1.114 m), Guaramiranga közelében A fennsíkok és hegyláncok magassága 500 és 900 méter között ingadozik, többnyire természetes erdők takarják, a gyalogösvények és a vízesések ebben a térségben hétköznapiak. A kormányzat nagy hangsúlyt fektet az ökoturizmus fellendítésére az állam ezen területén. A belső területek körülbelül 60%-át az ún. Sertão foglalja el. Cearában nincs átmenet a parti nedves és a belső száraz területek között, ahogy az megtalálható a többi északkeleti államban, ez a különbség magyarázza, hogy miért nem játszhatott jelentős szerepet az állam gazdasági életében a cukornádtermesztés.

NövényzetSzerkesztés

Cearában kétféle növényzet található meg. A fennsíkokon és a hegyvidékeken a Mata Atlânticahoz (Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum) hasonló vegetáció őshonos. Közepes méretű, örökzöld fák és cserjék jellemzőek erre a vidékre. A Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum valamikor az egész partvidék jellemző flórája volt, ameddig ki nem pusztították.

A félsivatagos területen a domináns növényzet a Caatinga néven ismert társulás, amely csak Brazíliában található meg. A caatingára jellemző a tövises, apró levelű bokros, cserjés növényzet és a különböző kaktuszok. A környék legismertebb kaktusz fajtája a Mandaracu, melyet vízforrásként használ állat és ember egyaránt.

A part menti keskeny sávon kiterjedt kesudió ültetvények találhatóak.

ÁllatvilágSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Gyarmati korSzerkesztés

Ceará nagy része félsivatagos, kevés csapadékkal és gyenge minőségű talajjal. Míg a szomszédos Pernambucoban a 16. században már jól működő cukornád termesztés folyt, addig Ceará felfedezetlen terület volt.

A portugálok csak 1603-ban küldtek expedíciót Ceará területére, Pero Coelho de Souza vezetésével. De Souza kalandozásai során egy erődöt fedezett fel a Ceará folyó torkolatánál (a mai Fortaleza területén), amelyet São Tiago erődnek keresztelt el. De Souza expedíciója nem járt különösebb sikerrel, köszönhetően a bennszülöttek támadásainak és az elhúzódó aszályos időjárásnak.

1612-ben Martins Soares Moreno egy újabb sereget vezetett Ceará területére. Feladat volt a franciák legyőzése és a terület birtokbavétele. Moreno a franciák felett aratott győzelmét követően kibővítette a São Tiago erődöt és São Sebastião névre keresztelte át.

1630-ban a hollandok elfoglalták Olindát és Recifét. 1637-ben meghódították Natalt és birtokba vették Ceára államot és a São Sebastião erődöt. 1647-ben a portugálok a bennszülöttek támogatásával háborút indítottak a hollandok ellen, melynek során az erőd megsemmisült. 1649-ben a hollandok egy új erődöt építettek a Pajeú folyó partján és Fort Schoonenborch-nak nevezték el. 1654-ben a hollandokat kiűzték Brazíliából, elfoglalták a Schoonenborch erődöt és átkeresztelték Fortaleza de Nossa Senhora de Assunção névre.

Az erőd körül egy kis település indult fejlődésnek, amellyel Fortaleza nevet kapta. Ceará állam székhelyévé 1726. április 13-án kiáltották ki, mely dátum egyben a város hivatalos ünnepe is. A hollandok kiűzéséért folytatott ádáz háború ellenére a terület fejlesztése elmaradt. A száraz klíma és a homokos talaj megakadályozta a cukornádtermesztés elterjedését. Továbbá ezekben az időkben fedezték fel a központi államok aranylelőhelyeit, ezért a brazil közigazgatás Rio de Janeiróba költözött, még távolabb Cearától.

CsászárságSzerkesztés

1799-ben Ceará önálló állammá vált, addig Pernambucohoz tartozott. A császárság idején (1822-1889) Fortaleza városi rangra emelkedett. A nagyfokú szegénység és nélkülözés miatt több népfelkelés is kitört Cearában és a szomszédos államokban, mint például a Balaiada (Maranhão, 1830 - 1841), a Cabanada (Pernambuco, 1832 - 1835), amelyeket a jobb életkörülményekért vívtak, vagy az Ecuadori konföderáciő (Pernambuco, Paraíba, Rio Grande do Norte and Ceará, 1824), amellyel a császárság megdöntését és a köztársaság kikiáltását szerették volna elérni, de kialakultak olyan mozgalmak is, amelyek Cearát, mint független államot szerették volna látni Brazíliától. A felkelések elfojtása után egy újabb mozgalom vette kezdetét, a rabszolgák függetlenségi mozgalma. 1884-ben, Cearában - ahol nem volt elterjedt, az ingyen munkaerőt kifejezetten igénylő cukornádtermesztés - Brazíliában elsőként szabadították fel a rabszolgákat. A mozgalom Dragão do Mar vezetésével érte el sikerét.

KöztársaságSzerkesztés

1889. november 15-én Brazíliában kikiáltották a köztársaságot, de ez sem hozta meg a környék lakóinak a várt gazdasági fellendülést. A köztársaság kezdeti szakaszában a gazdagabb államok (Rio de Janeiro, São Paulo, Minas Gerais) irányították a politikai életet Brazíliában. 1930-ban Getúlio Vargas vette át a hatalmat. Vargas diktatúrája alatt megkezdődött a gazdasági fejlődés, de a várva-várt áttörésre egészen 1952-ig Vargas második kormányzásáig várniuk kellett Ceará lakóinak. Ekkor alapították meg Fortalezában a Banco do Nordeste do Brasil-t, amely pénzügyi támogatást nyújtott az északkeleti államok cégeinek, vállalkozásainak, elindítva ezzel egy robbanásszerű fejlődést a régióban. 1959-ben Juscelino Kubitschek megalapította a SUDENE szervezetét (Superintendence for Developement of the Northeast - Északkeleti Fejlesztési Főfelügyelet), amellyel a régió államainak infrastruktúráját és szociális intézményeit volt hivatott fejleszteni. Az állami intézkedéseknek köszönhetően az 1950-es, 60-as, 70-es években számos könnyűipari vállalkozás telepedett meg, de mindezek ellenére is az egyik legszegényebb, legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező állam maradt.

Az 1980-as, 90-es években Ceará megtalálta a kiutat az elmaradott államok közül. Milliárdos állami és magán beruházásokkal Brazília turista-paradicsomává tették az államot és Fortalézát.

ForrásokSzerkesztés