A celofán cellulóz alapanyagú, vékony, átlátszó (műanyagfóliához hasonló kinézetű) anyag. Szárazon nem engedi át a levegőt, a vízpárát, kissé merev állagú. Nedvesen könnyen hajlítható.

Celofánba csomagolt termékek

A szó a cellulóz és a görög phaino (φαίνω: felfed, megmutat) összetételéből származik.[1]

Felhasználása

szerkesztés

Előszeretettel alkalmazzák befőttes üvegek lezárására. Megnedvesítve néhány rétegben a dunsztolásra szánt üveg száját betakarják, régebben vékony zsinórral, manapság gumigyűrűvel rögzítik. A szorosan rögzített, ép, a dunsztban hamarosan kiszáradó celofán légmentesen zárja a befőttet, kissé behúzódva az üveg nyílására feszül. A befőtt, lekvár stb. víztartalma csak évek alatt csökken valamelyest. Régebben széleskörűen elterjedt volt alkalmazása, ma már csak egyes háztartásokban használják erre a célra. A csavaros befőttes üvegek jórészt kiszorították a celofánt.

A hőskorban dializáló membránnak is próbálták felhasználni.

Esztétikus csomagolóanyag, kis tasakként, vagy virágokhoz. Bár az ún. celofánzacskók néha hasonló kinézetű műanyagból készülnek.

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 31. o. ISBN 963 8334 96 7  
A Wikimédia Commons tartalmaz Celofán témájú médiaállományokat.