Főmenü megnyitása

Tócsagazvirágúak

növényrend
(Ceratophyllum szócikkből átirányítva)

A tócsagazvirágúak (Ceratophyllales) a zárvatermők egy rendje, melybe egyetlen család, a tócsagazfélék (Ceratophyllaceae) családjának egyetlen nemzetsége, a tócsagaz, más néven borzhínár (Ceratophyllum) tartozik. A sarkvidékek kivételével minden kontinensen élnek képviselői. Vízinövények.

Infobox info icon.svg
Tócsagazvirágúak
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Sima tócsagaz (C. submersum)
Sima tócsagaz (C. submersum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Tócsagazvirágúak (Ceratophyllales)
Link
Család: Tócsagazfélék (Ceratophyllaceae)
Gray
Nemzetség: Tócsagaz (Ceratophyllum)
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú kategóriát.

RendszerezésükSzerkesztés

Újabb rendszerezésSzerkesztés

Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján létrehozott új rend egyetlen családdal (Ceratophyllaceae), azon belül egy nemzetséggel (Ceratophyllum).

Hagyományos rendszerezésSzerkesztés

Cronquist és Dahlgren rendszerezében egyaránt a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjébe tartozó család (Ceratophyllaceae).

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

A harmadidőszak óta ismertek. A hideg égövek kivételével az egész Földön elterjedtek; 4-6 fajuk közül kettő él Közép-Európában.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

50–200 cm hosszú, gyenge, hajlékony száraikon örvösen állnak a sallangosan szeldelt levelek; mindkét hazai faj sallangjai villásan elágaznak. Gyökereik nincsenek: a vízben lebegnek vagy klorofillt nem tartalmazó hajtásokkal rögzítik magukat a meder alján. Egyivarú virágaik a levelek hónaljában nőnek. A porzók csavarmenetesen állnak, a lepel kicsi, zöld. A termő egy termőlevélből nőtt össze. Termésük makk – néhány faj magvai tüskések, hogy az állatok szőrébe ragadhassanak.

Életmódjuk, termőhelyükSzerkesztés

Állóvizekben, lassan folyó patakokban, illetve öntözőcsatornákban élő hínárnövények. A felszínen nem láthatók, de a Kis-Balatonban és a Balatontól délre a Nagy-berekben olyan sűrűn nőnek, hogy a vizet csónakkal csaknem járhatatlanná teszik.

Hazai fajokSzerkesztés

  • sima tócsagaz (C. submersum L.) – levelei élénkzöldek, a sallangok hajszálvékonyak. Hazánkban a törzsváltozat (C. submersum subsp. submersum) él.
  • érdes tócsagaz (C. demersum) – levelei sötétzöldek, a sallangok szélesebbek és fogacskásak; számuk kevesebb. A termés alapján két, csúcsán egy 5–9 mm hosszú tövis nő. Hazánkban a C. demersum subsp. platyacanthum alfaj él.
 
Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum)

ForrásokSzerkesztés