François Marie Charles Fourier (Besançon, 1772. április 7.Párizs, 1837. október 10.) francia filozófus, utópista szocialista. Fourier elképzelései inspirálták a dallasi kommunista közösség (La Reunion) megalapítását, csakúgy mint több más közösségét az Egyesült Államokban, Franciaországban valamint Belgiumban, többek között a North American Phalanx nevezetűt mely a New Jersey állambeli Red Bankban működött 1841 és 1856 között.

Charles Fourier
Charles Fourier (by Hans F. Helmolt).jpg
Született François Marie Charles Fourier
1772. április 7.
Besançon
Elhunyt 1837. október 10. (65 évesen)
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Sírhely Montmartre-i temető
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
18. század, 19. század
Iskola/Irányzat utópista szocializmus
Érdeklődés társadalom, gazdaság
Akik hatottak rá Nicolas Edme Restif de La Bretonne
Fontosabb nézetei falanszter
Fontosabb művei Falanszter

Charles Fourier aláírása
Charles Fourier aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Fourier témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Gazdag kereskedőcsalád gyermekeként maga is kereskedőnek tanult, majd tanulmányait félbeszakítva beutazta Nyugat-Európát, majd Lyonba költözött. A francia forradalom alatt a jakobinusok kiforgatták vagyonából, őt pedig kényszerrel besorozták maguk közé. Gazdasági és pénzügyi tanulmányokba kezdett. Legjelentősebb műve 1808-ban A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete címmel jelent meg, mely magyarul 1977-ben látott napvilágot. Filozófiai munkái számos filozófiai irányzatra gyakoroltak hatást, utópista elképzeléseit utódai továbbfejlesztették. Fourier alkotta meg a feminizmus szót 1837-ben; korábban 1808-ban kifejtette, hogy a női jogok kiterjesztése a szociális fejlődés alapköve. Élete vége felé Párizsba költözött, ahol 1837. október 10-én érte a halál

IdeológiájaSzerkesztés

Fourier szerint a társadalomban is alapvetően a Newton által leírt mechanikai törvények működnek, az emberi élet célja mégis az egyetemes boldogsághoz való eljutás, a tökéletes harmónia elérése. Az emberiség történetét korszakokra bontja: az első a boldog őskommunista ösztönkorszak, a második a vadság, a harmadik a patriarchátus és a kereskedelem fejlődésének korszaka, a negyedik a barbárság és az ötödik a civilizáció kora. Fourier elemzéseiben ez utóbbinak szentelte a legtöbb figyelmet. Kritikája itt válik legélesebbé; a civilizáció korszakát degenerációnak (elkorcsulás, elfajulás) tekinti. A korszak bukása után egy magasabb rendű társadalmi állapotnak, az általános harmónia korszakának kell beteljesednie. Az ideális társadalomban azonban megmarad a magántulajdon, a társadalmi osztályok és az adó. Társadalmi rendszerében egy racionalizált munka- és településszervezetet dolgozott ki, a falansztert. Fourier kijelentette, hogy a sikeres társadalom alapja a törődés és az együttműködés. Úgy gondolta, hogy az a társadalom, amely együtt tud működni, képes termelékenységének hatalmas fokozására. A falansztereket 4 emeletes komplexumokként tervezte meg, ahol a leggazdagabbak a legfelső emeleten, míg a legszegényebbek a földszinten laknak. Mivel a jólét alapja a munka és az ember az érdeklődésének fényében választ munkát, ezért úgy gondolta, hogy az emberek által nemkívánatosnak tartott munkákat ösztönzésül nagyobb bérrel kell honorálni. Fourier szerint a falansztert ideális esetben 1620 ember lakja egyszerre és egy napon ezek száma eléri a 6 milliót, melyeket később a Falanszterek Világkongresszusa tart viszonylag laza kapcsolatban össze. Bár kortársai között a gyakorlati megvalósításhoz támogatókat nem talált, eszméinek és ideológiájának bőven akadtak folytatói. Gondolatai jelentősen hatottak a marxizmusra, valamint több gondolkodóra és építészre.

HatásaiSzerkesztés

Fourier elméletei tovább éltek az 1848-as francia forradalomban és az 1871-es Párizsi Kommünben. Hála Jean-Baptiste André Godin (1817–1888) francia gyárosnak, elképzelései a valóságban is megvalósultak Guise városában, bár ezeket "familiszternek" nevezték el. Fourier eszméi és részben Godin támogatásának hatására jött létre Texasban Victor Proposer Considérant alapításával a La Reunion közösség (később részt vett a Párizsi Kommün kiépítésében). Az Egyesült Államokban többen követték ezen elképzeléseket. Leghíresebbek: az Utópia (Ohio), North American Phalanx (New Jersey).

Teóriái nagy hatással voltak más 19–20. századi filozófiai irányzatokra, így a marxizmusra és az utópista szocializmusra is.

MunkáiSzerkesztés

  • Fourier, Charles. Théorie des quatre mouvements et des destinées générales, Lyon 1808
  • Fourier, Charles. Œuvres complètes de Charles Fourier Paris: Anthropos, 1966–1968
  • Fourier, Charles. Design for Utopia: Selected Writings. Studies in the Libertarian and Utopian Tradition. New York: Schocken, 1971 ISBN 0-8052-0303-6

MagyarulSzerkesztés

  • A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete; ford., jegyz. Lázár Guy; Gondolat, Bp., 1977 (Etikai gondolkodók)

További információkSzerkesztés

  • August Bebel: Charles Fourier élete és eszméi; ford., bev. Haraszti Sándor; Gondolat, Bp., 1962
  • Roland Barthes: Sade, Fourier, Loyola; ford. Ádám Péter, Romhányi Török Gábor; Osiris, Bp., 2001 (Osiris zsebkönyvtár)