Chlamydia trachomatis

A Chlamydia trachomatis (klamidia trachomatisz) egy intracelluláris folyadékban élő, gram-negatív baktérium a Chlamydia nemzetségből, amely energiaparazitaként táplálkozik a sejt ATP-jével. 0,5 µm-es méretével az egyik legkisebb baktérium.

Chlamydia trachomatis
ChlamydiaTrachomatisEinschlusskörperchen.jpg

A Wikimédia Commons tartalmaz Chlamydia trachomatis témájú médiaállományokat.

SzerotípusokSzerkesztés

Trópusi környezetben a A, B és C szerotípusa trachoma, szemfertőzés és a vakság gyakori oka.[1]

A D és K szerotípusok viszont akut kötőhártya-gyulladást (ún. uszodai kötőhártya-gyulladás, mivel fürdővízen keresztül is átvihető), urethritist (a húgycső nyálkahártyájának gyulladása), az epididymis gyulladását, proctitist (a végbél gyulladása), salpingitist (a petevezeték gyulladása) és cervicitist (a méhnyak gyulladása) okozhatnak.

Vannak olyan L1, L2 és L3 szerotípusok is, amelyek lymphogranuloma venereumot okozhatnak.

Chlamydia az urogenitális rendszerbenSzerkesztés

A Chlamydia trachomatis nemi úton terjedő betegséget is okozhat az urogenitális traktusban, amelynek kétharmadát a nőknél továbbra sem észlelik, mert tünetmentes, időnként férfiaknál egyértelműen váladékozással húgycsőgyulladást okoz, ám egyébként tünetmentes. A chlamydialis fertőzések könnyen kezelhetők antibiotikumokkal. Az időben kezelt fertőzés általában nem jár következményekkel. A kezeletlen fertőzések azonban meddőséghez vezethetnek.[2] Becslések szerint manapság Németországban több mint 100 000 terméketlen a kezeletlen chlamydiafertőzések miatt, mivel a kórokozók, ha a fertőzést nem kezelik, évekig fennmaradnak a petevezetékekben és a belső női nemi szervek krónikus fertőzését okozhatják.

Az arterioszklerózissal valószínű összefüggéseSzerkesztés

A chlamydiát arterioszklerotikus plakkok szövetmintáiban is felfedezték. Vitatott, hogy a Chlamydia pneumoniae arterioszklerózist okoz-e, felgyorsítja-e a betegség lefolyását, vagy csak kísérő jelenség.[3] A szekunder profilaxis céljából végzett további antibiotikumkezelés nem feltétlenül javallt.[4]

TerápiaSzerkesztés

A chlamydiafertőzések könnyen kezelhetők tetraciklinekkel, például doxiciklinnel, de eritromicinnel és más makrolid antibiotikumokkal is. A kinolon antibiotikumok (levofloxacin, ciprofloxacin és a továbbfejlesztett moxifloxacin) szintén sikeresen alkalmazhatók. A grepafloxacin és a sparfloxacin, amelyek már nincsenek forgalomban Németországban, olyan kinolonok, amelyeket kibővítettek a klamidiumokkal is. A kezelés időtartama általában hét nap. Lehetőség van az úgynevezett „egyszeri dózisú” kezelésre az azitromicinnel is. A választott sorrend: tetraciklinek, makrolidok, majd esetleg a kinolonok. A terápia csak akkor lehet sikeres hosszú távon, ha az összes szexuális partnert is kezelik. Sok esetben kettős fertőzésként előfordul a kankóval együtt is, amelyet az említett antibiotikumokkal is lehet kezelni.

Bejelentési kötelezettségSzerkesztés

Svájcban be kell jelenteni a pozitív laboratóriumi analitikai eredményeket, a járványügyi törvény (EpG) után a járványügyi rendelet és az EDI rendeletnek az emberi fertőző betegségek megfigyeléséről szóló rendelet alapján.

Irodalom (németül)Szerkesztés

  • E. Gabler-Sandberger: Chlamydia in ateroma: Vorsicht bei Interpretation. In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 123 (6), 1998, A12
  • B. Lüderitz: Ist die Koronarsklerose eine Infektionskrankheit? In: Deutsches Ärzteblatt. 18, 1997, 950–951.
  • R. Marre, A. Essig: Chlamydia pneumoniae und Arteriosklerose. In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 122 (38), 1997, 1092–1095.
  • R. Marre, A. Essig: Diagnostik und Therapie von Chlamydieninfektionen. In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 122 (31/32), 1997, 971–975.
  • N.N.: Die Indizienkette wird zunehmend dichter. In: Deutsches Ärzteblatt. 18, 1997, 944–946.
  • S. Schattenfroh: Die These ist alt, der Erreger ist neu: Arteriosklerose eine Infektionskrankheit? In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 122 (16), 1997, 7–8.
  • S. Schattenfroh: Arteriosklerose-Erregern auf der Spur. In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 122 (41), 1997, A9–A10
  • W. Stille: Arteriosklerose – eine Infektion durch Chlamydia pneumoniae. In: Deutsche Medizinische Wochenschrift. 122 (36), 1997, 1086–1091.
  • G. Wolfram: Chlamydien und Arteriosklerose. In: .Ernährungs-Umschau. 45 (1), 1998, B1–B4.
  • Marianne Abele-Horn: Antimikrobielle Therapie. Entscheidungshilfen zur Behandlung und Prophylaxe von Infektionskrankheiten. Unter Mitarbeit von Werner Heinz, Hartwig Klinker, Johann Schurz und August Stich, 2., überarbeitete und erweiterte Auflage. Peter Wiehl, Marburg, 2009 ISBN 978-3-927219-14-4, 189. o.

További információkSzerkesztés

Chlamydia trachomatis, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2020. március 28.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. WHO – Causes of blindness and visual impairment Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.who.int archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  2. Chlamydieninfektion. netdoktor.at-n
  3. Verein für unabhängige Gesundheitsberatung (Hrsg.): Kann Arteriosklerose durch eine Infektion ausgelöst werden? (online)
  4. Erland Erdmann: Klinische Kardiologie: Krankheiten des Herzens, des Kreislaufs und der Gefäße. 6. Auflage. Springer, 2006 (online)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlamydia trachomatis című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.