Christian Bohr

dán fiziológus

Christian Harald Lauritz Peter Emil Bohr (Koppenhága, 1855. október 7. – Koppenhága, 1911. február 3.) dán fiziológus, a Nobel-díjas Niels Bohr fizikus, valamint a matematikus és válogatott labdarúgó Harald Bohr apja.

Christian Bohr
Valamikor 1900 után
Valamikor 1900 után
Életrajzi adatok
Született1855. február 14.
Koppenhága
Elhunyt1911. február 3. (55 évesen)
Koppenhága
Sírhely Koppenhága, Assistens-temető (Assistens Kirkegård)
Ismeretes mint
Nemzetiség dán dán
Állampolgárság dán dán
Házastárs Ellen Bohr (Ellen Adler, 1881)
SzüleiHenrik Georg Christian Bohr
Gyermekek
Lakhely Koppenhága
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Lipcsei Egyetem (orvosdoktor, 1880)
Pályafutása
Szakterület fiziológia,
Kutatási terület légzés
Tudományos fokozat orvosdoktor, a fiziológia doktora
Munkahelyek
Akadémiai tagság Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia

Hatással voltak rá
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Bohr témájú médiaállományokat.
Christian Bohr valamikor 1900 előtt

Élete, pályafutásaSzerkesztés

Koppenhágában született; szülei Henrik Georg Christian Bohr és Caroline Agusta Lovise Rienestad luteránus hitben nevelték, de Christian felnőtt fejjel ateistává vált.

Az orvosi egyetemet Lipcsében végezte. Első tudományos publikációját (A sósav szerepe a hús emésztésében) már 22 évesen (1877-ben) megjelentette. 1880-ban avatták doktorrá, a témavezetője Carl Ludwig volt. 1886-ban szerezte meg a Ph.D. fokozatot fiziológiából; ezután a Koppenhágai Egyetem professzorává nevezték ki. 1903-ban fedezte fel a róla elnevezett Bohr-effektust.

JellemzéseSzerkesztés

Az átlagosnál kissé tán magasabb volt; kikerekedő arcát sűrű bajusz osztotta ketté. Feltűnően nagy állkapcsát és atletikus alkatát Niels fia is örökölte. Nemcsak elméletben kedvelte a sportokat, de rendszeres anyagi támogatással is segítette az akadémiai labdarúgóklubot, ahol idővel fiai is futballozni kezdtek (Harald az 1908-as olimpián is részt vett).

Politikai nézetei haladóak voltak; sokat tett a nők egyenjogúsításáért. Egyik ilyen tevékenységeként előkészítő tanfolyamokat tartott egyetemre készülő lányoknak. Az egyik ilyen tanfolyamon ismerte meg Ellen Adlert, aki egy tekintélyes zsidó bankár lánya volt; apját többször is beválasztották a Folketing (a dán parlament) alsó-, illetve felsőházába. Miután 1881-ben összeházasodtak, Ellen kikeresztelkedett és feladta egyetemi ambícióit.

A fiatalok eleinte az Adler család házában laktak, nem messze a Christianborg palotától, ahol a Folketing ülésezett; ebben a házban született Jenny, majd Niels. Miután Christiant professzorrá nevezték ki, átköltöztek egy olyan házba, amely a laboratóriumoknak otthont adó Sebészeti Akadémia mellett állt; Harald már ebben a házban született. 1908-ig használták az Adler család birtokát is a Koppenhágától északra fekvő Naerumgaardban; ez arról lett nevezetes, hogy 1907-ben az ifjú Niels Bohr (öccse segítségével) itt írta meg első tudományos dolgozatát, amivel elnyerte a dán akadémia aranyérmét.

Christian Bohr tipikus polgári entellektüelként élt és viselkedett, ezért ateista nézeteit sem hangoztatta — megmaradt az óvatos szkepszisnél. Kedvelte a komoly, vaskos filozófiai műveket; az irodalomban Goethe értő rajongója volt.

A Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia pénteki ülései után barátjával és tagtársával, Harald Høffdinggel rendszeresen betért egy kávéházba, hogy elvitatkozgassanak az élet nagy kérdésein. Idővel csatlakozott hozzájuk harmadik beszélgető partnerként a zseniális fizikus Christopher Christiansen. Miután felhagytak a kávéházba járással, felváltva valamelyikük lakásán ültek össze. Negyedikként a nyelvész Vilhelm Thomsen egészítette ki a kompániát. A baráti társaság beszélgetései nagyban alakították Niels és Harald Bohr szemléletét, gondolkodását.

MunkásságaSzerkesztés

Közvetlen szakterülete a légzés vizsgálata volt, és ehhez — az 1880-as években még szokatlan módon — fizikai és kémiai módszereket, kísérleteket is felhasznált. Korának nagy tudományos vitájában, a vitalizmus és a mechanikus evolucionista szemlélet polémiájában erkölcsi alapon (és talán Goethe iránt érzett rajongása miatt is) a vitalizmus pártján állt, és hevesen bírálta Ernst Haeckelt. Sokat dolgozott azon, hogy kísérleti eredményeit összhangba hozza elvi meggyőződésével, de persze nem járt sikerrel.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian Bohr című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés