A Churchill Mk IV (A22) a brit haderő gyalogsági nehéz harckocsija volt második világháborúban. A harckocsi erős páncélzattal rendelkezett, és számos speciális harcjármű alapját képezte. A szériát az akkori brit miniszterelnökről, Winston Churchillről nevezték el, aki nem csak Anglia háborús erőfeszítéseinek szimbóluma volt, hanem ő volt az az ember is, akinek segítségével az első világháború során elkezdődhetett az első harckocsi kifejlesztése is.

Mk IV Churchill
Egy Churchill Mark V harckocsi a normandiai csata bayeux-i múzeumában
Egy Churchill Mark V harckocsi a normandiai csata bayeux-i múzeumában

Fejlesztő országEgyesült Királyság
Gyártó
  • Vauxhall Motors
  • Gloucester Railway Carriage and Wagon Company
  • Newton Chambers
  • Dennis Specialist Vehicles
Gyártási darabszám5640
Háborús részvétel
Általános tulajdonságok
Személyzet5 (parancsnok, lövegkezelő, töltőkezelő, vezető, rádiós/homlok géppuska kezelő) fő
Hosszúság7,45 m
Szélesség3,95 m
Magasság2,7 m
Tömeg39 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat19 - 101 mm
Elsődleges fegyverzetOrdnance QF 2 40 mm-es löveg vagy
Ordnance QF 6 57 mm-es löveg vagy
75mm vagy 94mm-es löveg
Másodlagos fegyverzet2 db 7,92 mm-es Besa MG géppuska
Műszaki adatok
MotorBedford twin-six
Teljesítmény261 kW (350 Le)
Felfüggesztéstekercsrugós
Sebességműúton 28 km/h
Fajlagos teljesítmény9,1 kW/t
Hatótávolság145 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Mk IV Churchill témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A háború kitörése után az angol hadvezetés számára nyilvánvalóvá vált, hogy újabb típusú harckocsikra van szükség. Ennek következtében kezdték meg 1940-ben a Churchill nehéz harckocsik kifejlesztését, de nem vették kellően figyelembe a harctéri tapasztalatokat és figyelmen kívül hagyták a technikai fejlődésben rejlő lehetőségeket is. Így az elkészült tanksorozat az első világháború brit harckocsiépítésének továbbfejlesztéseként jött létre. Erős páncélzat, az újabb változatoknál egyre növekvő tűzerő, de nagy súly és kis mozgékonyság jellemezte a típust. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy különböző speciális változatait (pl. hídvető, vontató, aknamentesítő) sikerrel használták a britek. 1943-ban jelent meg tömegesen a csapatoknál, első bevetésére Dieppe-nél került sor, ahol az első harci tapasztalatok kiábrándítóak voltak. Ezután főként Afrikában, Szicíliában és Dél-Európában alkalmazták. A Churchill kiváló szolgálatot tett, és a brit hadsereg csupán a 60-as években selejtezte ki.