Főmenü megnyitása

A citromgalóca ( Amanita citrina) a galócafélék családjába tartozó, fenyő- és lomberdőkben előforduló, enyhén mérgező gombafaj.

Infobox info icon.svg
Citromgalóca
Amanita citrina fungus in Bignell Wood, New Forest - geograph.org.uk - 260930.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Galóca (Amanita)
Tudományos név
Amanita citrina
(Schaeff.) Pers. (1797)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citromgalóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromgalóca témájú médiaállományokat és Citromgalóca témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A citromgalóca kalapjának átmérője 3–10 cm. A fiatal gombja kalapja domború, de idővel kilaposodik. Színe halvány citromsárga, esetleg fehér. Felülete lehet a burokmaradványoktól krémszínűen foltos, de sima is. Széle nem bordázott, rajta csipkeszerű burokmaradványok lehetnek. A kalap bőre lehúzható, fénylő, nedvesen kissé tapadós. Húsa puha, vizenyős, színe fehéres. Szaga a csírázó burgonyához hasonlít, íze kellemetlen.

Sűrűn álló lemezei szabadok, nem nőttek a tönkhöz. Színük fehér, idővel sárgásfehér; élük kissé csipkézett. Spórapora fehér. Spórái majdnem gömb alakúak, méretük 8-10 x 7-9 mikrométer.

Karcsú tönkje 7–12 cm magas, 1-1,5 cm vastag. Fehér vagy halvány citromsárga, belül üregesedik. Nagy, lelógó, bordázatlan gallérja szintén sárgás árnyalatú. Bocskora nincs, csak egy jól fejlett, peremes gumó a tönk alján.

A citromgalóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
lapos
 
szabadon állók
 
galléros
és bocskoros

Hasonló fajokSzerkesztés

Hasonlít hozzá a gyilkos galóca, de összetéveszthető az ehető akácpereszkével vagy gumós csiperkével is.

Elterjedése és termőhelyeSzerkesztés

Eurázsiában, Észak-Amerikában, Észak- és Dél-Afrikában és Ausztráliában egyaránt előfordul. Magyarországon gyakori. Tápanyagokban szegény, savanyú vagy enyhén savanyú talajú tűlevelű vagy lombos erdőkben él, ahol a fákkal (lucfenyővel, bükkel, tölggyel stb.) gyökérkapcsoltságot alakít ki. 500–1100 m tengerszint fölötti magasságon jellemző. A kemény, hosszan tartó fagyos időszakokat nem bírja. Augusztustól novemberig terem.

A citromgalóca elvileg ehető. Méreganyagokat tartalmaz, de a hallucinogén bufotenin sütés-főzés hatására lebomlik, a galócák mérgező hatásáért leginkább felelős alfa-amanitin pedig nagyon kis mennyiségben található benne. Könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával ezért gyűjtése, fogyasztása nem ajánlott.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés