Citromgalóca

A citromgalóca ( Amanita citrina) a galócafélék családjába tartozó, fenyő- és lomberdőkben előforduló, enyhén mérgező gombafaj.

Citromgalóca
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Galócafélék (Amanitaceae) Nemzetség: Galóca (Amanita)
Tudományos név
Amanita citrina (Schaeff.) Pers. (1797)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Citromgalóca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Citromgalóca témájú médiaállományokat és Citromgalóca témájú kategóriát.

Megjelenése

A citromgalóca kalapjának átmérője 3–10 cm. A fiatal gomba kalapja domború, de idővel kilaposodik. Színe halvány citromsárga, esetleg fehér. Felülete lehet a burokmaradványoktól krémszínűen foltos, de sima is. Széle nem bordázott, rajta csipkeszerű burokmaradványok lehetnek. A kalap bőre lehúzható, fénylő, nedvesen kissé tapadós. Húsa puha, vizenyős, színe fehéres. Szaga a csírázó burgonyához hasonlít, íze kellemetlen.

Sűrűn álló lemezei szabadok, nem nőttek a tönkhöz. Színük fehér, idővel sárgásfehér; élük kissé csipkézett. Spórapora fehér. Spórái majdnem gömb alakúak, méretük 8-10 x 7-9 mikrométer.

Karcsú tönkje 7–12 cm magas, 1-1,5 cm vastag. Fehér vagy halvány citromsárga, belül üregesedik. Nagy, lelógó, bordázatlan gallérja szintén sárgás árnyalatú. Bocskora nincs, csak egy jól fejlett, peremes gumó a tönk alján.

A citromgalóca mikológiai jellemzői

Étkezési érték: fogyasztásra alkalmatlan

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes fehér

Kalap Lemezek Tönk lapos szabadon állók galléros és bocskoros

Hasonló fajok

Hasonlít hozzá a gyilkos galóca, de összetéveszthető az ehető akácpereszkével vagy gumós csiperkével is.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában, Észak-Amerikában, Észak- és Dél-Afrikában és Ausztráliában egyaránt előfordul. Magyarországon gyakori. Tápanyagokban szegény, savanyú vagy enyhén savanyú talajú tűlevelű vagy lombos erdőkben él, ahol a fákkal (lucfenyővel, bükkel, tölggyel stb.) gyökérkapcsoltságot alakít ki. 500–1100 m tengerszint fölötti magasságon jellemző. A kemény, hosszan tartó fagyos időszakokat nem bírja. Augusztustól novemberig terem.

A citromgalóca elvileg ehető. Méreganyagokat tartalmaz, de a hallucinogén bufotenin sütés-főzés hatására lebomlik, a galócák mérgező hatásáért leginkább felelős alfa-amanitin pedig nagyon kis mennyiségben található benne. Könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával ezért gyűjtése, fogyasztása nem ajánlott.

• 
  A citromgalóca ábrázolása 1762-ből
• 
  1912-ből
• 
  Fiatal citromgalóca
• 
  Idősebb példány

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország nagygombafajainak listája

Források

• Citromgalóca Gombaportál
• Citrom galóca - Amanita citrina Miskolci Gombász Egyesület
• Citromgalóca Gombázó.hu
• Amanita citrina (Schaeff.) Gray Citromgalóca TERRA Alapítvány
• Citromgalóca - Amanita citrina