Wikipédia

Clyde Tolson

az FBI igazgatóhelyettese
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 13.

Clyde Anderson Tolson (Laredo, Missouri, 1900. május 22. – Washington, 1975. április 17.) a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatóhelyettese volt 1930–1972 között, elsősorban a személyzetért és a fegyelemért volt felelős. Úgy ismert, mint a védence és állítólagos intim társa az FBI akkori igazgatójának, John Edgar Hoovernek.

Clyde Tolson
Született1900.május 22.
Laredo, Missouri, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1975. április 14. (74 évesen)
Washington, D.C., Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
FoglalkozásaA Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese
Tisztsége
IskoláiLaredo High School, George Washington Egyetem
KitüntetéseiElnöki Aranyérem Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatért
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeKongresszusi Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Clyde Tolson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Előélete és oktatása

szerkesztés

Tolson Laredóban született Missouri-ban.[1] A Laredo High Schoolban végzett 1915-ben, és onnan a Cedar Rapids Üzleti Főiskolára ment, ahol 1918-ban diplomázott.[2] 1919-től 1928-ig a magántitkára volt 3 hadügyminiszternek: Newton D. Baker-nek,[3] John W. Weeksnek és Dwight F. Davisnek.[4]

Tolson bölcsészdiplomát szerzett a George Washington Egyetemen 1925-ben és jogi diplomát 1927-ben.[1] Míg Tolson az egyetemre járt,a Sigma Nu Testvériség Delta Pi szakaszának tagja lett.[5]

Karrier

szerkesztés

1928 áprilisában felvették az FBI-hoz különleges ügynökként. Tolson állítólag arra használta ezt a munkát, hogy tapasztalatot és elég pénzt szerezzen, hogy jogi kart nyisson a Cedar Rapidsnál.[6] Miután dolgozott az FBI bostoni és washingtoni irodájánál, vezető jegyző lett, és 1930-ban igazgatóhelyettessé léptették elő.

1936-ban Tolson csatlakozott Hooverhez letartóztatni egy bankrablót, Alvin Karpist, majd egy évvel később túléltek egy tűzharcot a gengszter Harry Brunette-tel.[7] 1942-ben Tolson részt vett a náci szabotőrök elfogásában, Long Island-en és Floridában.[8] 1947-ben ő lett az FBI költségvetési és igazgatási feladatokat ellátó igazgatóhelyettese.[1]

Kapcsolata John Edgar Hooverrel

szerkesztés
 
Clyde Tolson (balra) és J. Edgar Hoover (jobbra)

Az állítások szerint J. Edgar Hoover az alteregójaként írta le Tolsont.[9] Évekig az a szóbeszéd keringett, hogy a két férfi között homoszexuális kapcsolat van.[10]

Mikor Hoover meghalt, Tolson örökölte 551 000 dolláros vagyonát és költözött a házába;[7] és ő terítette az amerikai zászlót a koporsójára.[11]

Későbbi évek

szerkesztés

1964-ben Tolson agyvérzésen esett át, és ezért a hátralévő élete kissé törékeny lett.[12] 1965-ben Lydon B. Johnson elnök megjutalmazta egy aranyéremmel Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatáért. Hoover az FBI-nál tartotta Tolsont, mikor már túl idős volt a rendőrségi kötelességek teljesítéséhez, és elérte a nyugdíjkorhatárt.[7]

Hoover 1972. május 2-i halála után Tolson rövid ideig a Nyomozóiroda eljáró vezetője volt.[9] Május 3-án L. Patrick Gray lett az FBI megbízott igazgatója.[13] Tolson kapcsolatba lépett Mark Felttel, és felkérte, hogy írja meg a felmondólevelét. Betegségére hivatkozva Tolson május 4-én, Hoover temetésének napján felmondott.[14] Ezután Mark Felt vette át Tolson helyét.

Halála

szerkesztés
 
Clyde Tolson sírja a Conngressional Cemetary-ben

Miután Tolson kilépett a Nyomozóirodától, az élete hanyatlani kezdett.[7][15] 1975. április 10-én Tolson bekerült a Doctors Community Hospitalba, Washingtonba veseelégtelenség miatt. Ott halt meg szívelégtelenségben, 74 évesen.[7] Tolsont a Congressional Cemetary-ben temették el J. Edgar Hoover sírja közelében.[12]

Ábrázolásai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c Ronald Kessler (2003): The Boreau: The Secret History of the FBI ISBN 0-312-98977-6
  2. ↑ The Delta of Sigma Nu, 81. kötet, 3. kiadás. 1964.
  3. ↑ Fred Jerome (2003): The Einstein File: J. Edgar Hoover's Secret War Against the World's Most Famous Scientist ISBN 1-429-97588-1
  4. ↑ Richard Gid Powers (1987): Secrecy and Power: The Life of J. Edgar Hoover ISBN 0-029-25060-9
  5. ↑ Claire Bond Potter (1998): War on Crime: Bandits, G-men and the Politics of Mass Culture ISBN 0-813-52487-3
  6. ↑ Curt Gentry (2001): J. Edgar Hoover: The Man and Secrets ISBN 0-393-32128-2
  7. ↑ a b c d e Richard M. Cohen (1975): "FBI's Clyde A. Tolson, 74, Died" Washington Post
  8. ↑ Time Inc: LIFE. 1971–04–09. Hozzáférés: 2016. június 26.  
  9. ↑ a b John Stuart Cox, Athan G. Theoharis (1988): The Boss: J. Edgar Hoover and the Great American Inquisition ISBN 0-877-22532-X
  10. ↑ Homosexual? — The Life and Career of J. Edgar Hoover — Crime Library, 2015. február 9. [2015. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  11. ↑ Ralph de Toledano (1973): J. Edgar Hoover: The Man in his Life ISBN 0-870-00188-4
  12. ↑ a b Rebecca Boggs Roberts, Sandra K. Schmindt (2012): Historic Congressional Cemetary ISBN 0-738-59224-2
  13. ↑ http://www.fbi.gov/about-us/history/directors/gray FBI - Louis Patrick Gray élete
  14. ↑ William B. Breuer (1995): J. Edgar Hoover and his G-men ISBN 0-275-94990-7
  15. ↑ G-men under fire, 1971 ISSN 0024-3019
  •   USAportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Clyde_Tolson&oldid=26518987”