Főmenü megnyitása

Clyde Tolson

az FBI igazgatóhelyettese

Clyde Anderson Tolson (Laredo, Missouri, 1900. május 22. – Washington, 1975. április 17.) a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese volt 1930–1972 között, elsősorban a személyzetért és a fegyelemért volt felelős. Úgy ismert, mint a védence és állítólagos intim társa az FBI akkori igazgatójának, John Edgar Hoovernek.

Clyde Tolson
Clyde Tolson.jpg
Született 1900.május 22.
Laredo, Missouri, Egyesült Államok
Elhunyt 1975. április 14. (74 évesen)
Washington, D.C., Egyesült Államok
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása A Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese
Tisztség A Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese (1930–1972)
Iskolái Laredo High School, George Washington Egyetem
Kitüntetései Elnöki Aranyérem Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatért
Halál okaszívelégtelenség
Sírhely Kongresszusi Temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Clyde Tolson témájú médiaállományokat.

Előélete és oktatásaSzerkesztés

Tolson Laredóban született Missouri-ban.[1] A Laredo High Schoolban végzett 1915-ben, és onnan a Cedar Rapids Üzleti Főiskolára ment, ahol 1918-ban diplomázott.[2] 1919-től 1928-ig a magántitkára volt 3 hadügyminiszternek: Newton D. Baker-nek,[3] John W. Weeksnek és Dwight F. Davisnek.[4]

Tolson bölcsészdiplomát szerzett a George Washington Egyetemen 1925-ben és jogi diplomát 1927-ben.[1] Míg Tolson az egyetemre járt,a Sigma Nu Testvériség Delta Pi szakaszának tagja lett.[5]

KarrierSzerkesztés

1928 áprilisában felvették az FBI-hoz különleges ügynökként. Tolson állítólag arra használta ezt a munkát, hogy tapasztalatot és elég pénzt szerezzen, hogy jogi kart nyisson a Cedar Rapidsnál.[6] Miután dolgozott az FBI bostoni és washingtoni irodájánál, vezető jegyző lett, és 1930-ban igazgatóhelyettessé léptették elő.

1936-ban Tolson csatlakozott Hooverhez letartóztatni egy bankrablót, Alvin Karpist, majd egy évvel később túléltek egy tűzharcot a gengszter Harry Brunette-tel.[7] 1942-ben Tolson részt vett a náci szabotőrök elfogásában, Long Island-en és Floridában.[8] 1947-ben ő lett az FBI költségvetési és igazgatási feladatokat ellátó igazgatóhelyettese.[1]

Kapcsolata John Edgar HooverrelSzerkesztés

 
Clyde Tolson (balra) és J. Edgar Hoover (jobbra)

Az állítások szerint J. Edgar Hoover az alteregójaként írta le Tolsont.[9] Évekig az a szóbeszéd keringett, hogy a két férfi között homoszexuális kapcsolat van.[10]

Mikor Hoover meghalt, Tolson örökölte 551 000 dolláros vagyonát és költözött a házába;[7] és ő terítette az amerikai zászlót a koporsójára.[11]

Későbbi évekSzerkesztés

1964-ben Tolson agyvérzésen esett át, és ezért a hátralévő élete kissé törékeny lett.[12] 1965-ben Lydon B. Johnson elnök megjutalmazta egy aranyéremmel Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatáért. Hoover az FBI-nál tartotta Tolsont, mikor már túl idős volt a rendőrségi kötelességek teljesítéséhez, és elérte a nyugdíjkorhatárt.[7]

Hoover 1972. május 2-i halála után Tolson rövid ideig a Nyomozóiroda eljáró vezetője volt.[9] Május 3-án L. Patrick Gray lett az FBI megbízott igazgatója.[13] Tolson kapcsolatba lépett Mark Felttel, és felkérte, hogy írja meg a felmondólevelét. Betegségére hivatkozva Tolson május 4-én, Hoover temetésének napján felmondott.[14] Ezután Mark Felt vette át Tolson helyét.

HalálaSzerkesztés

 
Clyde Tolson sírja a Conngressional Cemetary-ben

Miután Tolson kilépett a Nyomozóirodától, az élete hanyatlani kezdett.[7][15] 1975. április 10-én Tolson bekerült a Doctors Community Hospitalba, Washingtonba veseelégtelenség miatt. Ott halt meg szívelégtelenségben, 74 évesen.[7] Tolsont a Congressional Cemetary-ben temették el J. Edgar Hoover sírja közelében.[12]

ÁbrázolásaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Ronald Kessler (2003): The Boreau: The Secret History of the FBI ISBN 0-312-98977-6
  2. The Delta of Sigma Nu, 81. kötet, 3. kiadás. 1964.
  3. Fred Jerome (2003): The Einstein File: J. Edgar Hoover's Secret War Against the World's Most Famous Scientist ISBN 1-429-97588-1
  4. Richard Gid Powers (1987): Secrecy and Power: The Life of J. Edgar Hoover ISBN 0-029-25060-9
  5. Claire Bond Potter (1998): War on Crime: Bandits, G-men and the Politics of Mass Culture ISBN 0-813-52487-3
  6. Curt Gentry (2001): J. Edgar Hoover: The Man and Secrets ISBN 0-393-32128-2
  7. a b c d e Richard M. Cohen (1975): "FBI's Clyde A. Tolson, 74, Died" Washington Post
  8. Time Inc: LIFE. 1971–04–09. Hozzáférés: 2016. jún. 26.  
  9. a b John Stuart Cox, Athan G. Theoharis (1988): The Boss: J. Edgar Hoover and the Great American Inquisition ISBN 0-877-22532-X
  10. Homosexual? — The Life and Career of J. Edgar Hoover — Crime Library, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  11. Ralph de Toledano (1973): J. Edgar Hoover: The Man in his Life ISBN 0-870-00188-4
  12. a b Rebecca Boggs Roberts, Sandra K. Schmindt (2012): Historic Congressional Cemetary ISBN 0-738-59224-2
  13. http://www.fbi.gov/about-us/history/directors/gray FBI - Louis Patrick Gray élete
  14. William B. Breuer (1995): J. Edgar Hoover and his G-men ISBN 0-275-94990-7
  15. G-men under fire, 1971 ISSN 0024-3019