Főmenü megnyitása

Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12. –) József Attila-díjas (1975) magyar író, szociográfus.

Csák Gyula
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1930. január 12. (89 éves)
Nyíregyháza
Nemzetiség magyar
Házastársa Forrás Éva (1967–)
Gyermekei Balázs (1968)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) riport, regény, dráma, elbeszélés, szociográfia
Első műve Baráti egyetértésben (tudósítás, 1957)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1975)
SZOT-díj (1978)
Nagy Lajos-díj (1991)

ÉletpályájaSzerkesztés

1948-1950 között a debreceni Tiszántúli Néplap szerkesztője volt. 1950-1953 között a Néphadsereg szerkesztőségében dolgozott. 1953-1957 között a Szabad Föld szerkesztője, 1957-1969 között az Élet és Irodalom rovatvezetője volt. 1974-1983 között a Magyar Írószövetség külügyi titkáraként, 1984-1986 között az újdelhi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként működött.

MunkásságaSzerkesztés

Riporterként "operatív helyzetjelentésével" (Mélytengeri áramlás, 1963) újrateremtette a szociográfia irodalmát. Nyers, realista elbeszéléseiben is sok a publicisztikus, szociografikus elem (A tolvaj és a bírák, 1974; Érzelmeink mély kútja, 1984). Regényeiben a társadalmi korszakváltásnak, benne a parasztság megváltozott helyzetének ábrázolását először hagyományos realista eszközökkel próbálta (Két karácsony között, 1966; Álomzug, 1971), később parabolába hajlottak művei (A legnagyobb sűrűség közepe, 1979; Glemba, 1981; Az őszülés váratlan órája, 1982). Fordított angolból. Színműveit (A nagy kísérlet, 1968; Terézia, 1972; Együtt, egyedül, 1980) fővárosi és különböző vidéki színházak mutatják be.

MagánéleteSzerkesztés

1967-ben házasságot kötött Forrás Évával. Egy fiuk született, Balázs (1968).

Színházi munkáiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 5.[1]

  • Tiszta szívvel (1963)
  • A nagy kísérlet, avagy ki menjen Afrikába (1970)
  • Terézia (1974)
  • Együtt egyedül (1977)
  • Az őszülés váratlan órája (1983)

MűveiSzerkesztés

  • Baráti egyetértésben (tudósítás, 1957)
  • Háromszor a tűzvonalban (emlékezés, 1958)
  • Augusztusi éjszaka (Landler Jenő regényes életrajza, 1959)
  • Mélytengeri áramlás (riportregény, 1963)
  • Két karácsony között (regény, 1966)
  • A nagy kísérlet (dráma, 1968)
  • Ember a kövön (regény, 1969)
  • Álomzug (regény, 1971)
  • Bontják a kemencéket. Írások a faluról (riport, 1971)
  • Terézia (dráma, 1972)
  • A tolvaj és a bírák (elbeszélés, 1974)
  • Örökzöld (regény, 1975)
  • A szikföld sóhaja (szociográfia, 1977)
  • A legnagyobb sűrűség közepe (kisregény, 1979)
  • Együtt, egyedül (dráma, 1980)
  • Glemba (regény, 1981)
  • Vadász (gyermekregény, 1981)
  • Az őszülés váratlan órája (regény, 1982)
  • Érzelmeink mély kútja (válogatott elbeszélések, 1984)
  • Vadregényes pusztaság (szociográfia, 1985)
  • Közös magány (regény, 1983)
  • Szeplőtelen Kelemen (regény, 1986)
  • A parasztzsidó (regény, 1990)
  • Hallgatag doktor (regény, 1992)
  • Lázadás a Vénusz ellen (kisregény, 1994)
  • Egy május fejfájára; Hét Krajcár, Bp., 2003
  • Vallomás. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 2006 (Örökségünk)

ForgatókönyvSzerkesztés

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

  • Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1980)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1981)
  • A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1993, 1995)
  • Szabó Zoltán-díj (2003)

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2013. május 24-i lekérdezés
  2. A Remek, a Hagyaték és a Pereskedők című novellájából a Nyitott Könyv sorozatban.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés