Csíksomlyói Szenvedő Jézus-kápolna

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 10.

Az erdélyi Kissomlyó-hegy tetején álló Salvator-kápolnától keletre, attól alig néhány méternyire található a Szenvedő Jézus kápolnája.

Csíksomlyói Szenvedő Jézus-kápolna
műemlék
Vallásrómai katolikus egyház
EgyházmegyeGyulafehérvári főegyházmegye
LMI-kódHR-II-m-A-12720.02
TelepülésCsíkszereda
SablonWikidataSegítség

A kápolna leírása

szerkesztés

A kápolna egy nyitott kis fülke, amelynek nyugati oldalán olvasható latin nyelvű falfelírása a szünet nélkül megújuló, áhítatos imára hívja fel a zarándokok figyelmét:

sIne Inter MissIone orodItIs Deo In LoCo Isto et Plae oratIones Vestrae AtqVe sUspIrIa non erUnt InanIa

vagyis:

”Ezen a helyen szünet nélkül imádjátok az Urat és könyörgéseitek nem lesznek hiábavalók”

Orbán Balázs szerint a Szenvedő Jézus-kápolna:

“Jézus ostorozásának tiszteletére épült ismeretlen időben.”

A kápolna belseje

szerkesztés

A Szenvedő Jézus kápolnájában, a különös szépségű, oszlophoz kötözött Krisztus-szobrot őrzik. Az 1810-ben készült alkotás, Jézust térdelő alakban ábrázolja. Itt olvasható az alábbi felirat:

B/áró Hent/er Ant/al: és G/róf Hal/ler Anna 1810 ajánlotta.

A szobor hátterében, ugyancsak a szenvedő Jézust ábrázoló vászonkép van a falra helyezve. Ezen a helyen látható, egy régi koporsóban, a harmadik Jézust ábrázoló alkotás is, a fából faragott Krisztus-szobor.

Pünkösdi napfelkelte

szerkesztés

Pünkösd vasárnapjának hajnalán, a moldvai csángók a Szenvedő Jézus-kápolnánál gyülekeznek, ahol arccal kelet felé fordulva várják a napfelkeltét.

Napvárás közben a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű ének, valamint a Te Deum is elhangzik.

A Csíki-havasok fölött felbukkanó Napban, a moldvai csángók, a Szentlelket vélik felfedezni. Szerintük, aki arra érdemes, más szent dolgokat is láthat.

A lujzikalagori Csernik Antal, 1937-ben így írta le látomását:

“Látnak sok mindent a Napba. A nap mutissa a Szentlelket. Mikor jő a Nap s a tisztaság. Én es sokszor sokat láttam, de nemcsak én, hanem a nép látott. Láttom a Szentlelket, láttom a Golgota hedzsit három keresztvel. Két kereszt idzs dölt félre, s a nadzsobbik közép heljt. Az vot a Krisztus keresztje. Utána osztánd es láttam, hodzs a Krisztus ment fel a Golgota hedzsén. Emelte a keresztet, esett le. Még kőt fel, még ment a nadzs magos hedzsre. Udzs láttam, ahodzs itt mü most lássuk edzsmást.

Láttam osztmánd es, hodzs a Napból szakadott lang. S akkor megláttam a Szentlelket, uljan vot mind egy galambecska.”

  • Tánczos Vilmos: A moldvai csángók pünkösd hajnali keresztútjárása a Kis-Somlyó hegyen. In. Hazajöttünk... Pünkösd Csíksomlyón (Kolozsvár, 1992)
  • P Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994)
  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  • Soós Sándor: Csíksomlyó (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1996)
  • Vofkori László: Székelyföld útikönyve (Cartographia, 1998) 2. kötet
  • P Benedek Fidél: Csíksomlyó (Erdélyi Ferences Rendtartomány, Kolozsvár, 2000)
  • A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor (Csíkszereda, 2002)
  • Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története (Typografika Kft., Békéscsaba, 2007)

Külső hivatkozások

szerkesztés