Csenkesz

növénynemzetség

A csenkesz (Festuca) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó nemzetség.

Csenkesz
Réti csenkesz (Festuca pratensis)
Réti csenkesz (Festuca pratensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Poeae
Alnemzetség-
csoport
:
Loliinae
Nemzetség: Festuca
Tourn. ex L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csenkesz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csenkesz témájú médiaállományokat és Csenkesz témájú kategóriát.

Festuca agostini
Festuca brevipila
Festuca lachenalii; az első példány
Festuca myuros
Festuca procumbens; a második példány
Festuca rigida; az első példány
Festuca scabrella
Festuca sciuroides; az első példány
Festuca spadicea
Festuca tenuifolia

Rendszertani besorolásuk szerkesztés

A nemzetség a perje (Lolium) nemzetség közeli rokona, és molekuláris genetikai vizsgálatok (a mitokondriális DNS elemzése) alapján megállapították, hogy ez a perjenemzetség nem monofiletikus. Ennek eredményeként számos, korábban a Festuca nemzetségbe tartozó fajt a Lolium nemzetségbe helyeztek át.[1]

Tudnivalók szerkesztés

A csenkeszfajok lehetnek örökzöld és lágy szárú évelő növények. Világszerte előfordulnak, azonban többségük a mérsékelt övben él.[2] Fajtól függően 10-200 centiméter magasak lehetnek. Virágporuk a szénanátha egyik fő okozója.

A háziállatok fő táplálékaként szolgál.[3]

Rendszerezés szerkesztés

 
Festuca altissima
 
Festuca californica
 
Festuca elegans
 
Festuca filiformis
 
Festuca gigantea
 
Festuca halleri
 
Festuca varia

A nemzetségbe az alábbi 656 faj és hibrid tartozik:

Magyarországi elterjedésük szerkesztés

Magyarország hegységeinek csenkeszfajai
Hegységek Bakony[4][5] Börzsöny[6] Bükk-vidék[7] Cserhát[8][9] Gerecse[10] Mátra[11] Mecsek[12][13] Pilis[14] Vértes[15] Zempléni-hegység[16]
csenkesz (Festuca)
erdei csenkesz (Festuca altissima) Van
lila csenkesz (Festuca amethystina) Van
(Festuca drymeia) Van
óriás csenkesz (Festuca gigantea) Van Van
kék csenkesz (Festuca glauca) Van
juhcsenkesz (Festuca ovina) Van Van
deres csenkesz (Festuca pallens) Van Van
réti csenkesz (Festuca pratensis) Van Van
sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) Van Van Van
veres csenkesz (Festuca rubra) Van
pusztai csenkesz (Festuca rupicola) Van Van
magyar csenkesz (Festuca vaginata) Van
vékony csenkesz (Festuca valesiaca) Van Van

Jegyzetek szerkesztés

  1. Darbyshire, S J (1993). „Realignment of Festuca subgenus Schedonorus with the genus Lolium (Poaceae)”. Novon 3, 239–243. o. DOI:10.2307/3391460.  
  2. Tall Fescue Grasses & Fine Fescues. [2012. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
  3. Ianniello, Daniel: Information for Growing a Nice, Green Richmond Lawn. Information for Growing a Nice, Green Richmond Lawn. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 24.)
  4. A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  5. A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  6. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  7. A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  8. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  9. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  10. Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  11. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  12. [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  13. A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  14. A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  15. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  16. A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 15.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés