Cserbenhagyás (büntetőjog)
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A cserbenhagyás a büntetőjogban a közlekedési bűncselekmények egyike. A lényege, hogy amennyiben a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője nem áll meg, illetve a helyszínről eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy test épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, vétséget követ el – feltéve, hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A cserbenhagyás mulasztásos bűncselekmény.
Története a magyar jogban
szerkesztésEzt a bűncselekményt a korábbi Btk. is büntetni rendelte. (190. §)
A hatályos szabályozás
szerkesztésA magyar Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) a 239. § szabályozza.
„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]”
Jogi tárgya
szerkesztésA cserbenhagyás jogi tárgya komplex: elsődlegesen az összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Bár a bűncselekmény bármely közlekedési ágazatban megvalósulhat, a leggyakrabban a közúti közlekedésben fordul elő.
Elkövetési magatartása
szerkesztésElkövetési magatartása kizárólag mulasztással valósítható meg, mégpedig a baleset helyszínéről járművel való megállás nélküli eltávozással, illetőleg a helyszínen való megállást követő meggyőződés elmulasztásával.
A meggyőződési kötelezettség
szerkesztésA meggyőződési kötelezettséget a KRESZ 58. §-a állapítja meg. E kötelezettség tartalma az, hogy a balesettel érintett járművezetőnek a baleset helyszínén személyesen kell tájékozódnia arról, hogy a balesetben más személy megsérült-e, illetőleg van-e olyan személy, akinek az élete, testi épsége a baleset következtében közvetlenül fenyegető veszélybe került. A balesettel érintett jármű vezetőjétől mindenképpen elvárható, hogy az általános segítségnyújtási kötelezettsége, valamint a tényállásban foglalt speciális meggyőződési kötelezettsége alapján megszemléléssel és szóbeli tudakozódással információt gyűjtsön a baleset következményeiről, leginkább arról, hogy van-e segítségnyújtásra szoruló sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy.
Alanya
szerkesztésA balesettel érintett jármű vezetője lehet a bűncselekmény alanya. Ez a személy lehet a baleset hatókörében tartózkodó járművezető, így a baleset részese, illetve az, akinek a magatartása közrehatott a baleset bekövetkezésében, továbbá az a járművezető, aki a baleset következtében került veszélyhelyzetbe. A bűncselekmény elkövetésénél a társtettesség kizárt. Ezen felül azonban – abban az esetben, ha a balesetben nem sérült meg senki – a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.
A bűncselekménynek nincs kísérleti stádiuma, ugyanis a mulasztással befejezetté válik, és eredménye sincs (tiszta mulasztásos bűncselekmény). A bűncselekmény vétség, és kizárólag a szándékosan (akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal) követhető el.
Szubszidiárius bűncselekmény
szerkesztésA cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha egyidejűleg (vele látszólagos alaki halmazatban) súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Súlyosabb bűncselekmény lehet pl. a segítségnyújtás elmulasztása. Az elhatárolási pont az, hogy amennyiben közlekedési baleset színhelyén nincs a balesetben sérülést szenvedett más személy, úgy a cserbenhagyás, ha van, akkor a segítségnyújtás elmulasztása a helyes minősítés.[2]
Bírói gyakorlat
szerkesztés2/1999 BJE: Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [3] és nem annak bűntetti alakzata [4] szerint minősül.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bíró Endre: Jogi szótár. 83. o.
- Kereszty Béla et al: A magyar büntetőjog különös része. Budapest: Korona. 2005. 257–260. o. ISBN 963 9589 60 8
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)