Cserkesz ábécé
A cserkesz ábécé a cserkesz nyelv írására használatos. 1927-ig arab írással jegyezték le, 1927 és 1938 között latin betűkel írták, majd 1938-tól a ma is használatos módosított cirill írást használják. Az írott nyelv a csemguj dialektuson alapszik.
Két változata használt az adige ábécé és a kabard ábécé. A két változat némileg eltérő betűkapcsolatotkat használ, és egyes betűk esetében a sorrend is különböző. Az ábécék sorrendjei a következők (kisbetűvel az ábécé részét nem képező betűkapcsolatok):
Adige ábécé: А, Б, В, Г, гу, гъ, гъу, Д, дж, дз, дзу, Е, Ё, Ж, жъ, жъу, жь, З, И, Й, К, ку, къ, къу, кІ, кІу, Л, лъ, лІ, М, Н, О, П, пІ, пІу, Р, С, Т, тІ, тІу, У, Ф, фІ, Х, ху, хъ, хъу, хь, Ц, цу, цІ, Ч, чъ, чІ, Ш, шъ, шъу, шІ, шІу, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я, І, Іу
Kabard ábécé: А, Э, Б, В, Г, гу, гъ, гъу, Д, дж, дз, Е, Ё, Ж, жь, З, И, Й, К, ку, кхъ, кхъу, къ, къу, кІ, кІу, Л, лъ, ль, лІ, М, Н, О, П, пІ, Р, С, Т, тІ, У, Ф, фІ, Х, ху, хъ, хъу, хь, Ц, цІ, Ч, Ш, шІ, Щ, щІ, Ъ, Ы, Ь, Ю, Я, І, Іу
Átírás
szerkesztésnagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | WWS[4] | TITUS[5] |
---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | ā |
Б | б | b | b | b | b | b |
В | в | v | v | v | v | v |
Г | г | g | g | g | g | ɣ[6]/g[7] |
Гу | гу | gu | gw | gu | gu | g° |
Гъ | гъ | g" | ğ | g" | g" | ġ |
Гъу | гъу | g"u | ğw | g"u | g"u | ġ° |
Д | д | d | d | d | d | |
Дж | дж | dž | dź | dzh | dž | ǯ' |
Дз | дз | dz | dz | dz | – | ʒ |
Дзу[8] | дзу | dzu | dzw | dzu | ʒ° | |
Е | е | e | é, je[9] | e | e | e |
Ё[10] | ё | ë | ë | ё | ё | - |
Ж | ж | ž | ž | zh | ž | ž |
Жъ[8] | жъ | ž" | z̄ | zh" | ẑ | |
Жъу[8] | жъу | ž"u | z̄w | zh"u | ẑ° | |
Жь | жь | ž' | ź[6]/z̄[7] | zh' | ž' | ž'[6]/ẑ[7] |
З | з | z | z | z | z | z |
И | и | i | i | i | i | i |
Й | й | j | j | ĭ | j | j |
К[10] | к | k | k | k | k | k |
Кхъ[11] | кхъ | kh" | qh | kkh" | kx" | q |
Кхъу[11] | кхъу | kh"u | qhw | kkh"u | kx"u | q° |
Ку | ку | ku | kw | ku | ku | k° |
Къ | къ | k" | q̇[6]/q[7] | k" | k" | q̇ |
Къу | къу | k"u | q̇w[6]/qw[7] | k"u | k"u | q̇° |
КӀ | кӀ | k‡ | ḉ, ķ[12] | kḣ | k1 | č̣′ |
КӀу | кӀу | k‡u | ķw | kḣu | k1u | ḳ° |
Л | л | l | l | l | l | l |
Лъ | лъ | l" | ł | l" | l" | ł |
Ль[13] | ль | l’ | – | l’ | – | l |
ЛӀ | лӀ | l‡ | ļ | lḣ | l1 | ḷ |
М | м | m | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n | n |
О | о | o | o | o | o | o |
П | п | p | p | p | p | p |
ПӀ | пӀ | p‡ | ṗ | pḣ | p1 | ṗ |
ПӀу[8] | пӀу | p‡u | ṗw | pḣu | p1u | ṗ° |
Р | р | r | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s | s |
Т | т | t | t | t | t | t |
ТӀ | тӀ | t‡ | ţ | tḣ | t1 | ṭ |
ТӀу[8] | тӀу | t‡u | ţw | tḣu | t1u | ṭ° |
У | у | u | u | u | u | w, u[14] |
Ф | ф | f | f | f | f | f |
ФӀ | фӀ | f‡ | f̧ | fḣ | f1 | f̣ |
Х | х | h | x | kh | x | x |
Ху | ху | hu | xw | khu | xu | x° |
Хъ | хъ | h" | ḩ | kh" | x" | χ |
Хъу | хъу | h"u | ḩw | kh"u | x"u | χ° |
Хь | хь | h' | h | kh' | x' | ḥ |
Ц | ц | c | c | ts | c | c |
Цу[8] | цу | cu | cw | tsu | cu | c° |
ЦӀ | цӀ | c‡ | ç | tsḣ | c1 | c̣ |
Ч | ч | č | ć[6]/č[7] | ch | č | č' |
Чъ[8] | чъ | č" | č | ch" | č" | č |
ЧӀ[8] | чӀ | č‡ | ç̌ | chḣ | č1 | č̣ |
Ш | ш | š | š | sh | š | š |
Шъ[8] | шъ | š" | s̄ | sh" | š" | ŝ |
Шъу[8] | шъу | š"u | s̄w | sh"u | š"u | ŝ° |
ШӀ[8] | шӀ | š‡ | ş̄ | shḣ | š1 | ṣ̂ |
ШӀу[8] | шӀу | š‡u | ş̄w | shḣu | š1" | ṣ̂° |
Щ | щ | ŝ | ś[6]/s̄[7] | shch | šč | š' |
ЩӀ[11] | щӀ | ŝ‡ | ş̄ | shchḣ | šč1 | ṣ̂ |
Ъ[15] | ъ | " | " | " | " | - |
Ы | ы | y | y | y | y | ə |
Ь[15] | ь | ' | ' | ' | ' | - |
Э[16] | э | è | e | ė | è | ă |
Ю | ю | û | ju | iu | ju | - |
Я | я | â | ja | ia | ja | - |
Ӏ | Ӏ | ‡ | x̧ | ḣ | 1 | ʾ |
Ӏу | Ӏу | ‡u | x̧w | ḣu | 1u | ʾ° |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ a b c d e f g Adige változatból átírt alak
- ↑ a b c d e f g Kabard változatból átírt alak
- ↑ a b c d e f g h i j k l Csak az adige változatban található
- ↑ Szó elején, magánhangzó után (kivéve у) je, egyébként é.
- ↑ a b Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ a b c Csak a kabard változatban található
- ↑ о előtt, valamint néhány kivételes esetben (például шкӀэ) ķ, egyébként ḉ.
- ↑ Csak a kabard változatban és csak orosz eredetű szavakban található
- ↑ Magánhangzók mellett w, máskor u
- ↑ a b Csak a fent említett betűkapcsolatokban, és orosz eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ A kabard változatban az А után áll (2. betű)