Főmenü megnyitása

Csungdzsong (1488. április 16. –1544. november 29.) Csoszon uralkodója volt. Született I Jok néven, majd a Csinszong Nagyherceg elnevezést kapta. Elődje féltestvére, Jonszangun (I Jong) volt, akit zsarnoki és igazságtalan uralkodása miatt, egy puccs által megfosztatott trónjától, így I Jok 1506-ban elfoglalta helyét Csoszon trónján.

Csungdzsong
朝鲜中宗.jpg

koreai király
Uralkodási ideje
1506 1544
Elődje Jonszangun
Utódja Indzsong
Uralkodóház House of Yi
Született 1488. április 16.
Csoszon
Elhunyt 1544. november 29. (56 évesen)
Édesapja Seongjong of Joseon
Édesanyja Queen Jeonghyeon
Házastársa
  • Queen Dangyeong
  • Queen Janggyeong
  • Queen Munjeong
  • Hui-bin Hong
  • Chang-bin Ahn
  • Kwi-in Han
  • Sook-ui Na
  • Sook-won Lee
  • Sook-ui Hong
Gyermekei
  • Myeongjong of Joseon
  • Injong of Joseon
  • Princess Hyohye
  • Prince Deokheung
  • Princess Jungsoon
  • Princess Hyeojung

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Jo Gwang-Jo reformajaiSzerkesztés

 
Jo Gwang-Jo Neo-Confuciánusz ideológia követője, Csungdzsong segítője.
(másnéven: Jungjong puccs)Szerkesztés

Azon a napon, amikor Jonszangunt puccs által leváltották, Csinszong Nagyherceg házát a puccsban részvevő katonák körülvették. A Nagyherceg már az öngyilkosságon gondolkozott, ugyanis azt hitte féltestvére küldte a katonákat a megölésére; azonban felesége, későbbi nevén Dangyeong Királyné lebeszélte, így Csinszong A Csoszon-dinasztia 11. uralkodója lett, Csungdzsong néven.

Csungdzsong király keményen dolgozott azon, hogy eltakarítsa a Jonszangun-kor maradványait. Újranyitotta a Seonggyungwan-t (a Csoszoni és a Goryoe-i kor legfontosabb oktatási intézménye volt), illetve a Cenzúrák Hivatalát, amely kritizálta a király nem megfelelő döntéseit, cselekedeteit. Ugyanakkor, uralkodása korai időszakában nem gyakorolhatta szabadon királyi hatalmát, ugyanis az őt trónra ültető hivatalnokok kezében továbbra is hatalmas erő összpontosult. 8 évvel később, amikor az egykori puccs vezetőszemélyei természetes okokból meghaltak, a király kezébe vehette az irányítást és belekezdett hatalmas méretű és súlyú reformjaiba, melyekben segítségére volt a Jo Gwang-Jo és a Szarim párt is.

A Jo-Gwang-jo megerősítette a helyi autonómiát, egy Hyang’yak nevű kormányzati rendszer létrehozásával; kihirdette a Conficiánus írásokat, melyeket hangul fordítással széles körbe szétosztott;  létrehozott egy földrendeletet, amely egyenletesebben osztotta fel a földterületeket a szegény és a gazdag emberek között;  és felállított egy kiegészítő rendszert, amely segítségével tehetséges fiatalokat fedeztek fel, akik a kormányt segítették. Hitte, hogy minden tehetséges embert -beleértve a rabszolgákat is – ki kell nevezni a megfelelő hivatalnoki címekre, függetlenül azok társadalmi státuszától. Főfelügyelőként szigorúan betartatta rendeleteit, ennek hatására egy hivatalnok sem merte megvesztegetni vagy kihasználni a helyi lakosságot, melyet a Csoszon-Dinasztia „évkönyveiben” (Annals of the Joseon Dynasty) le is jegyeztek.

Azonban az új reformok teljes mértékben ellentétesek voltak a Csungdzsongot trónra ültető konzervativista hivatalnokok nézeteivel. A reformok után 4 évvel, Csungdzsong hirtelen felhagyott Jo Gwang-Jo programjaival, mert elveszthette bizalmát Jo programjaiban vagy félt attól, hogy Jo túl nagy hatalmat szerez magának. A király és Jo Gwang-Jo reformideje alatt, Csungdzsong  főképp a királyi hatalom megszilárdításán dolgozott, mag az utóbbi inkább a neo-Conficiánusz ideológiával foglalkozott, amely szerint az uralkodónk egy erényes példának kell lennie a nép számára. Végül 1519. Novemberében, amikor a konzervatív hivatalnokok Jo Gwang-Jo-t felségárulással gyanúsították -  Mézzel levelekre felírták: Jo lesz a király feliratot, melyet a hernyók kirágtak a leveleken.  Ezt természetfeletti jelenséggel azonosították -, a király kivégeztette Jo Gwang-Jo-t a követői nagy részét pedig száműzetésbe küldte és felhagyott reformjaival. Eme incidenst a Harmadik Irodalmi Tisztogatásnak nevezik, más néven Gimyo tudósok mészárlása.

A rokonok szerepeSzerkesztés

Jo Gwang-Jo bukása után, Csungdzsonak sosem sikerült egyedül kormányoznia.  Uralkodását megjelölte a temérdek harc, ami a konzervatív pártok között folyt, és minden pártot támogatott egy személy a királynék illetve a királyi ágyasok közül. 1524-ben a konzervatív pártok összeütközésbe kerültek, és az egyik párt lemondatta a korrupt Kim Anro hivatalnokot. Azonban 1527-ben Kim Anro követői bosszút álltak, áskálódni kezdtek Park Hitves ellen, aki a király egyik ágyasa volt. Ezen történések hatására az ágyast és gyermekét Bokszung herceget kivégezték.  Kim Anro visszaszerezte hatalmát, és bosszút állt ellenségein, mindaddig, míg az új királyné fivérei – Yun Wonro és Yun Wonhyeong – elérték, hogy eltávolítsák hivatalából és kivégezzék Kim-et. Azonban Yun Im – Kim Anro szövetségese – elérte, hogy unokaöccsét trónörökössé koronázzák, mindaddig, míg az új királynénak – Munjeong királynénak – fia nem született. Unokaöccsét később Injong koronaherceg néven trónörökössé koronázták. Yun Im folyamatosan versengett a királyné Munjeong testvéreivel – Yun Wonhyeong és Yun Wonro -.  A hivatalnokok a két hatalom mellé csoportosultak, és minden csoport létrehozta a különböző pártokat.  Yun Im pártját „Nagyobb Yun”-nak (Greater Yun), míg a testvérek frakcióját „Kisebb Yun”-nak (Lesser Yun) nevezték. A két frakció konfliktusa vezetett 1545-ben Csungdzsong halála után a Negyedik Irodalmi Tisztogatáshoz.

A sok konfliktus következtében a dinasztia meggyengült, és a korábbi monarchiák külföldi problémái sokkal nagyobb hatással tértek vissza. A Wokou (Japán) kalózok és rablók gyakran fosztogattak az Északi tartományokban, míg az Északi határokon folyamatosan zajlottak a Mandzsúr támadások. Ezek következményeként a Csoszoni hadsereg lassan elvérzett.

További információkSzerkesztés