Csurgó

magyarországi város Somogy megyében

Csurgó város Somogy megyében, a Csurgói járás központja.

Csurgó
A református gimnázium épülete
A református gimnázium épülete
Csurgó címere
Csurgó címere
Csurgó zászlaja
Csurgó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállás város
Polgármester Füstös János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8840
Körzethívószám 82
Testvértelepülései
Lista
Yuzawa
Népesség
Teljes népesség4741 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csurgó (Magyarország)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″
Csurgó (Somogy megye)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Somogy megye térképén
Csurgó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a megye délnyugati részén található, annak legnyugatabbi városa, nem messze a horvát határtól. Három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.[3]

Legfontosabb közútja a BerzenceIharosberény közti 6819-es út, ez halad végig észak–déli irányban a város belterületein. Nyugati szomszédaival, Porrogszentkirállyal és Gyékényessel a 6808-as út köti össze, Szenta községbe pedig a belvárostól északra kiágazó 68 127-es út vezet.

Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely. A városi vasútállomás közúti elérését a 6819-es útból a belvárosban nyugat felé kiágazó 68 315-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Bár meglehetősen távol fekszik a Balaton déli partjától, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[4]

TörténeteSzerkesztés

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. A római korban itt haladt el a Pannónia provinciát a Tengermellékkel és a birodalom központjával összekötő hadi- és kereskedőút.[5]

Első okleveles említése 1019-ből származik: a zalavári apátság alapítólevele szerint Szent István ekkor a Benedek-rendi barátoknak adományozta a falu jövedelmét. Az Árpád-korban eleinte a somogyi szabad királyi kanászok földjének részét képezte, majd III. Béla testvére, Margit a keresztes lovagoknak adományozta. Ők a Felső-Csurgó nevű településrészen, egy mocsárvidékből kiemelkedő dombon települtek le: a hagyomány szerint először a templáriusok, majd a 12. század végére az ispotályosok. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend valamikor 1217 és 1226 között alapította az első rendházat a területen, ez a rendház erődítményként, kórházként és templomként is szolgált. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után délnyugat felé menekülve Csurgón is áthaladt, ahol meg is szállt, a Szűz Mária-kút vizéből pedig ivott is.[5]

Csurgót 1405. szeptember 28-ai adománylevelével Zsigmond királytól mezővárosi rangra emelte.[5] Vára a 15. században épült, de a 18. században lerombolták, 13. századi temploma szintén majdnem teljesen megsemmisült a török megszállás idején, de 1731-től kezdve újjáépítették.[5] 1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.

A hódoltság követő időszakban, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

Csurgó 1850-ben lett ismét mezőváros, majd 1896-tól itt működött Somogy vármegye első tanítóképzője. 1871-ben járási székhellyé vált. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Városi jogot 1989-ben nyert ismét.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2003. április 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert az előző polgármester az előző év december 19-én, a képviselő-testületen belüli feszültségek miatt lemondott tisztségéről.[14][15]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A városban 2007-ben 5150 fő élt és összesen 2093 lakás volt.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 11,1%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 8,9% (22% nem nyilatkozott).[17]

LátnivalókSzerkesztés

  • Városi Múzeum
  • Szentlélek-templom (13. századi eredetű, a barokk korban átépítették, de tornya még romanikus stílusú)
  • A Csokonai Református Gimnázium (18. század vége, eklektikus) és annak könyvtára Somogy megye első történelmi emlékhellyé nyilvánított helyszíne.[18]
  • Csokonai Közösségi Ház
  • Városi Könyvtár
  • Sportcsarnok
  • Meller-kastély: a 19. század végén épült eklektikus, saroktornyos épület bejárati folyosójának oldalát szecessziós, eozinmázas csempék díszítik, és ugyancsak szecessziós a főkapuja is. Belül még eredetiek a kerámia padlólapok, a parketta, a falépcsők és a faburkolatok is.[19]
  • Basakút: egy korábban meglevő forrás megásatásával 1600 táján építtette ki Ibrahim pasa.[20]
  • Zis-tó: az Alsok városrészben található tó helyén régen mocsaras terület volt, később a földet kitermelték belőle, így kialakult a tó medre. 1990 után kikotorták a medret, a környéket rendezték, azóta kedvelt horgász- és kirándulóhely.[21]

RendezvényekSzerkesztés

  • Csuszafesztivál: 2004 óta rendezik meg arra a legendára alapozva, hogy a túrós csusza annak a Török Bálint 16. századi hadvezérnek volt a kedvenc eledele, akinek felesége Csurgón óriási virágoskertet létesített. A fesztivált a gasztronómiai elemek mellett számos művészeti program is kíséri évről évre.[22]
  • Őszi fesztivál: a kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a környék termelői, valamint mezőgazdasággal kapcsolatos szakmai előadások hangzanak el. A nagyközönséget kiállítás, vásár és szüreti mulatság várja.[23]

SportSzerkesztés

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sportsikereket, amikor bejutott a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik megye I szintű labdarúgócsapattal is.

Híres szülöttei, lakóiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Csurgó város integrált településfejlesztési stratégiája, 2. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia (DOC), 2014–2015. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  4. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  5. a b c d Ludwig Emil: A csurgói Szentlélek-templom. MNO, 2003. szeptember 13. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
  6. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. a b Csurgó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  11. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  13. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Lemondott Csurgó polgármestere (magyar nyelven) (html). index.hu, 2002. december 19. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  16. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  17. Csurgó Helységnévtár
  18. Az első somogyi történelmi emlékhely. Kapos.hu, 2015. május 17. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
  19. A Meller-kastély rövid leírása. Virtuális Csurgó-térség. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  20. Régi korok emléke Somogy megye földrajzi neveiben (PDF). (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
  21. A Zis-tó és története. Csurgó honlapja. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  22. A csuszafesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
  23. Az őszi fesztivál a város honlapján. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
  24. Archivált másolat. [2010. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés