Cukorszóró

háztartási eszköz
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. december 5.

A cukorszóró olyan edény, amelynek lyukas fedelén keresztül a cukor kiszórható. A porcukorhoz használt cukorszóró esetében a fedélen több lyuk van, egyenletes széthintést biztosítva. Kristálycukor esetén a fedél egyetlen nyílásához egy cső csatlakozik, amely a cukor adagolását teszi lehetővé; ez a tea és kávé felszolgálásának kelléke.[1]

Cukoradagoló

Bethlen Gábor 1629-ben készült végrendeletében az ezüstneműk felsorolásában már szerepel egy nádméz porozó,[2] de Magyarországon – a cukortartóhoz hasonlóan – a 18. században terjedt el széles körben.[3]

Egy 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint a közétkeztetésben az étkezőasztalon cukortartó nem helyezhető el.[4]

Hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Cukorszóró témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Cukoradagoló témájú médiaállományokat.
  1. Kovácsné Szaladják Annamária: Amikor nálunk van a vendég (ételek tálalása, díszítése, csomagolása, italkészítés). 109.74.55.19. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (Hozzáférés: 2014. május 11.) arch
  2. Bethlen Gábor fejedelem végrendelete. Közölte és jegyzetekkel kísérte Koncz József. Maros-Vásárhely: Imreh Nyomda. 1878. 38. o.  
  3. Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 68 7  
  4. Az emberi erőforrások minisztere 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról. Magyar Közlöny, 61. sz. (2014)