David J. Thouless

magfizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 13.

David James Thouless (Bearsden, 1934. szeptember 21.Cambridge, 2019. április 6.) Nobel- és Wolf-díjas brit-amerikai fizikus.

David J. Thouless
Született1934. szeptember 21.[1][2][3][4][5]
Bearsden[5]
Elhunyt2019. április 6. (84 évesen)[5][3][4][6]
Cambridge[5]
Állampolgársága
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • magfizikus
Iskolái
Kitüntetései
Halál okademencia
A Wikimédia Commons tartalmaz David J. Thouless témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Skóciában Bearsden városban született 1934. szeptember 21-én. A Cambridge-i Trinity Hallban tanult, a PhD fokozatot a Cornell Egyetemen szerezte.[16] Az Amerikai Egyesült Államokban a PhD fokozat megszerzésénél Hans Albrecht Bethe professzor volt a tanára. A Californiai Egyetemen és a Birminghami Egyetemen tanított, majd 1980-tól a Washingtoni Egyetemen lett fizikaprofesszor.[17]

Részt vett több elméleti kutatásban az atomok, elektronok és nukleonok kiterjesztett rendszereinek megértésében. Kutatóként fejlett matematikai eszközök segítségével tanulmányozta a halmazállapotokat. Elsősorban azokat, melyek gyökeresen másképp viselkednek, mint a közismert három (a szilárd, a folyékony és a gáz) halmazállapot. Ilyen területek a szupravezetés, a szuper-folyadékok vagy a vékony, gyakorlatilag kétdimenziós síkként értelmezhető mágneses filmek. 2016-ban megkapta a fizikai Nobel-díj felét, míg a másik felét megosztva Duncan Haldane és J. Michael Kosterlitz kapta. A díjat azért érdemelték ki, mert az indoklás szerintː „ajtó nyílt az anyag korábban ismeretlen állapotainak (fázisainak) világára”.[17][18]

A kutatási eredmények szerepet játszhatnak a jövő elektronikai eszközeinek kifejlesztésénél, mivel olyan méretskáláig jutott az iparág, hogy a klasszikus fizika lehetőségei tovább már nem használhatóak,[nincs a forrásban] és így már csak a kvantumos világ tulajdonságait lehet figyelembe venni,[nincs a forrásban] azonban az anyag korábban ismeretlen állapotainak felfedezésével mára közelebb kerültünk a mai kor kvantumszámítógépének megalkotásához.[19][20]

Válogatott publikációi

szerkesztés
  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven)
  3. a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  4. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. a b c d David J. Thouless (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  6. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. https://www.iop.org/about/awards/international-bilateral-awards/fernand-holweck-medal-and-prize-recipients
  8. https://iupap.org/who-we-are/internal-organization/commissions/low-temperature-physics/c5-awards/#commission
  9. https://wolffund.org.il/david-j-thouless/
  10. https://www.iop.org/about/awards/gold-medals/paul-dirac-medal-and-prize-recipients#gref
  11. Lars Onsager Prize. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  12. https://www.aps.org/programs/honors/prizes/onsager.cfm, 2022. február 18.
  13. The Nobel Prize in Physics 2016 (angol nyelven). Nobel Alapítvány
  14. The Nobel Prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány
  15. Le Nobel de physique attribué à trois Britanniques pour leurs recherches sur la matière, 2016. október 4.
  16. ‘THOULESS, Prof. David James’, Who's Who 2016, A & C Black, an imprint of Bloomsbury Publishing plc, 2016
  17. a b The Nobel Prize in Physics 2016. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  18. Molnár Csaba: Az anyag Nobel-díjas egzotikus állapotai. mno.hu. [2016. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  19. Az anyag különleges fázisainak leírásáért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. mta.hu. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  20. Nobel physics winners defined new class of exotic matter. pbs.org. (Hozzáférés: 2016. október 4.)

További információk

szerkesztés