Deus ex machina

A deus ex machina [ˈdeʊs ɛks ˈmaː.kʰɪ.naː] (latin: szó szerint „Isten a gépből”) a történetek egy jellemző eleme, egy meglepő, nem várt esemény, amely hirtelen teljesen megold egy addig megoldhatatlannak vélt bonyodalmat. Általában isteni beavatkozás.

Periaktos vagy ekkyklema az i. e. 5. században, modell (Szaloniki Technológiai Múzeum)

Az ókori görög drámákban gyakran előfordul, hogy a cselekmény oly kilátástalanná válik, hogy csak egy csoda vagy isteni közbeavatkozás oldhatja fel. Például egy istenség lépett – vagyis inkább ereszkedett alá – a színpadra a hatás kedvéért, az istent játszó színész nem egyszerűen besétált, hanem egy hatalmas daruval vagy más szerkezettel ereszkedett le a színpadra a színészek közé. Tehát az isten a gépből, vagyis inkább a gép segítségével érkezett a színpadra, és megoldotta a helyzetet.

Átvitt értelemben: az események sorában olyan váratlan fordulat, amelyet nem az adott helyzet szereplői idéznek elő, tőlük függetlenül következik be. Ilyen értelemben használja Jókai Mór a kifejezést tréfásan elferdítve - ursus ex machina -, amikor egy medve hirtelen felbukkanása nyújt váratlan segítséget a főszereplőnek és társának szándékuk sikeres megvalósításában.

Források

• http://www.siwwwa.hu/hu/deus_ex_machina.html Archiválva 2009. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Bp, 2007.