Dionüszosz születése-festő
A Dionüszosz születése-festő az i. e. 4. század elején[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk.
| Dionüszosz születése-festő | |
 | |
| Kratér, a Dionüszosz születése-festő köre | |
| Született | i. e. 5. század |
| Meghalt | i. e. 4. század |
| Alkotott | i. e. 4. század eleje |
| Nemzetisége | Görög |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dionüszosz születése-festő témájú médiaállományokat. | |
Az apuliai vázafestészetben az i. e. 5. század végén két dekorációs típus alakult ki. A „díszített” stílust olyan nagyméretű edényeken alkalmazták amelyekre zsúfolt mitológiai jeleneteket festettek, a térbeli mélység érzékeltetése végett több síkon elhelyezett figurákkal. „Egyszerű” stílusban a kevés, kiegyensúlyozottan elrendezett alakot felvonultató kisebb méretű edényeket díszítették.
A díszített stílus gyökerei a valamivel korábban alkotó Sziszüphosz-festő munkásságában keresendő, de a Dionüszosz születése-festő volt az új stílus fő pionírja,[2] az ő vázáin azonosíthatók legjobban az új festésmód korai jellegzetességei. Ismert vázái között öt voluta-kratér található, ez az edényforma rendkívül népszerű válik Apuliában, míg Athénban i. e. 380 után már nem gyártották.[2]
A Dionüszosz születése-festő edényei kerekebbek mint amiket a Sziszüphosz-festő díszített és ez az forma lett a későbbi edények modellje. Névadó vázája Dionüszosz születését ábrázolja Zeusz combjából.[2] Az alakok több sávban, festményekhez hasonló laza elrendezésben jelennek meg a felületen. Más munkáin a kompozíciók kötöttebbek az alakok részben fedhetik is egymást vagy több különálló sávban láthatók.[2]
Gyakran ábrázolt mitológiai témákat, különösen azokat kedvelte ahol harci jelenetek fordultak elő (amazonomakhia, kentauromakhia). A figurákat egy festett vagy bekarcolt vonalra rajzolt, kövekkel és cserjékkel érzékeltetett sziklás tájban helyezte el. A képeken egyértelműen felismerhető a szobrászat hatása, az alakok szoborszerű testtartása a Sziszüphosz-festő hatásának eredménye.[2] Kedvelte az arcok frontális vagy háromnegyedes ábrázolását, a drapériák redőit valószínűleg athéni előképek alapján rövidebb, szaggatott vonalakkal jelenítette meg.[2]
Figyelemre méltóak másodlagos díszítőmotívumai amik a késő-apuliai vázafestészet legszembetűnőbb elemeivé válnak.[3] A voluta-kratérok nyakán kisebb léptékben ábrázolt mitológiai jeleneteket. A később gyakorivá vált női fejek vagy virágmotívumok közötti alakok ekkor még nem jellemzőek, az Iliuperszisz-festő munkásságáig nem jelentek meg.[3] Egy Nápolyban őrzött voluta-kratéren felismerhető a színházzal való kapcsolat, a kép egy Dionüszosznak bemutatott áldozatot ábrázol a kép felső részén egy felakasztott női maszkkal.[3]
Késői munkáin egyre több fehér és sárga hozzáadott színt használt és megváltozik háromnegyedes ábrázolású figurái arckifejezése. Az arcok durvábbá és elgyötörtebbé válnak, ez a fajta ábrázolásmód az egy generációval később alkotó Iliuperszisz-festő és Lükorgosz-festő védjegyévé válik.[3] Egy töredékesen megmarad edényen Apollónt ábrázolta dór temploma mellett, a templomban az isten kultusz szobrával. Az oszlopokat és az ajtót rövidülésben rajzolta meg, a szoborhoz fehér, arany és barna hozzáadott színeket használt árnyékolással, így próbálta érzékeltetni a szobor fémanyagát és a templom térbeliségét.[3] Bár nem járt teljes sikerrel (az oszlopfőket nem tudta hozzáigazítani a fölötte lévő architrávhoz) ez az edény mégis jól illusztrálja az útkeresést a perspektíva ábrázolásához. Hasonló stílusban készült egy Alkménét ábrázoló vázája is. A gondosan megrajzolt alakok és mindkét vázán a főszereplőket azonosító feliratok később a Dareiosz-festő körében vált általánossá az i. e. 4. század második felében.[3]
A Dionüszosz születése-festő követőiről kevés információval rendelkezünk, mivel munkáik nagyon töredékes állapotban maradtak meg, köztük egy meglehetősen magas színvonalon megfestett kratér Héraklész, Apollón, Artemisz és a Dioszkuroszok képével, és egy voluta-kratér a szakállas Héraklész ábrázolásával.[3]
A Dionüszosz születése-festő és közvetlen követőinek munkássága alapozta meg a díszített stílus fejlődésének következő szakaszát.[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0
- John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2