Főmenü megnyitása

Doktori iskola

tudományos fokozat megszerzését szervező intézmény

A doktori iskola Magyarországon valamely egyetem doktori képzésre és egyetemi tudományos fokozat, azaz doktori (PhD vagy DLA) cím kiadására feljogosított (akkreditált) szervezeti egysége. (Itt a doktori cím alatt a PhD, művészeti ág esetén a DLA cím értendő, tehát nem az automatikusan doktori címmel járó foglalkozások, pl. orvos, fogorvos, jogász, stb. doktori címéről, sem nem az MTA doktora címről van szó.)

Doktori iskola
Típus egyetem

Tartalomjegyzék

A doktori iskolák szervezeteSzerkesztés

A doktori iskolák oktató és hallgató tagokból állnak. Az oktató tagok lehetnek törzstagok, témavezetők és egyéb oktatók. Az iskola hallgató tagjai a doktoranduszok vagy más néven doktori hallgatók.

Az iskola törzstagjai nagy tudományos és oktatási múlttal rendelkező, tudományos minősítéssel bíró szakemberek, akik az adott doktori iskola szakmai működését, tématerületeit meghatározzák. A törzstagokat az iskola akkreditációjakor testületileg, a később törzstaggá válókat pedig egyénileg akkreditálják.

Az iskola témavezetői szintén tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók, akik jogosultak kutatási témák kiírására, mely témák közül választhatnak a leendő doktoranduszok. A törzstagok egyúttal témavezetők is. A témavezető

  • az általa kiírt témát választó doktorandusz kutatómunkáját vezeti, a doktorandusz szakmai előrehaladásáért felel,
  • a hallgatóval egyezteti azon doktori kurzusok listáját, amelyet a hallgatónak el kell végezni,
  • konzultációval és más módon segíti a hallgatót a doktori szigorlatra való felkészülésben,
  • konzultációval, közös kutatásokban való részvétel lehetővé tételével, tudományos pályázati tevékenységbe való bevonással segíti a doktoranduszt a doktori kutatási munka kivitelezésében, az eredmények publikálásában és a doktori disszertáció megírásában,
  • segítséget nyújt a disszertáció megvédésére való felkészülésben.

A témavezetőket a doktori iskola doktori tanácsi határozattal akkreditálja. Általában a tapasztalt témavezetőkből kerülnek ki később a törzstagok.

Az iskola egyéb oktatói a doktori iskolában kurzusokat hirdethetnek meg. Az iskola ezen oktatókat szintén határozattal jogosítja fel a doktori iskolában történő tárgymeghirdetésre. Gyakori, hogy az adott szakterület elismert, egyetemen kívüli képviselőit (pl. intézeti kutatókat, vállalatok, szakhatóságok tudományos vezetőit) is akkreditálják oktatóként.

A doktori iskolát a doktori iskola vezetője (általában egyetemi tanár) irányítja. Az iskola általában több doktori programot hirdet meg, melyeknek szintén van vezetőjük. Az egyes programok alprogramokra oszthatók. A doktoranduszok az egyes programokra, illetve alprogramokra jelentkezhetnek, az egyes (al)programok meghatározzák azt a kurzuskínálatot, amiből az elvégzendő tárgyak kikerülhetnek.

A doktori képzés meneteSzerkesztés

A doktori iskolában a hallgatók az iskola oktató tagjai által tartott doktori foglalkozásokat (doktori kurzusokat) látogatják és ezek követelményeit teljesítik. A hallgatók emellett önállóan, de témavezetők által irányítottan kutatómunkát végeznek. A munka eredményeit konferenciákon és nyomtatott vagy elektronikus publikációkban teszik közzé. Gyakori, hogy a hallgatók külföldi részképzéseken, egyetemek által kötött bilaterális egyezmények keretében külföldi kutatóhelyen töltenek el hosszabb időt tapasztalatszerzéssel, más típusú kurzusok hallgatásával, illetve külföldi partnerrel történő közös kutatásban való részvétellel. Ezt a tevékenységet az egyetem általában szintén elismeri anyaintézményi teljesítményként. Az adott iskola (és általában a doktori program) meghatározza, hogy milyen jellegű és milyen mértékű tevékenység, illetve kurzus elvégzése szükséges az abszolútórium megszerzéséhez. A képzés lezárultával a doktorandusz abszolútóriumot szerez, meghatározott fő- és melléktárgyakból doktori szigorlatot tesz, majd elkészíti és végül nyilvános vitában megvédi doktori disszertációját. Ezen eredmények alapján a doktori iskola tanácsa határozatát követően a doktorjelölt doktori címet kap, melyről oklevelet állítanak ki, és melyet bevezetnek az országos nyilvántartásba.

A doktori címet igazoló oklevelet általában ünnepélyes keretek között a doktorjelölt eskütétele után az egyetem rektora vagy helyettese nyújtja át. Ehhez az ünnepséghez az adott intézményben általában különféle hagyományok kapcsolódnak (pl. fehér kesztyű viselete).

A doktori iskolák létrehozásának jogi környezeteSzerkesztés

A doktori iskolák létrehozásának szabályait Magyarországon a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény,[1] és a hozzá tartozó kormányrendelet (33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítéséről és a doktori fokozatadásról) szabályozza.[2]

Az akkreditált doktori iskolákról, azok oktató tagjairól, a meghirdetett témákról, illetve az egyes doktori cselekményekről az Országos Doktori Tanács a honlapján hivatalos listát vezet.

ForrásokSzerkesztés

  1. A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (magyar nyelven). [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  2. 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítéséről és a doktori fokozatadásról (az Országos Doktori Tanács honlapján) (magyar nyelven), 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2010. március 12.)