Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
A Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer az Alsó-Tisza Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) területére eső (e teljes száma: 18 darab). Homok-hátsági szabályozás. Az ár és belvíz a törvényben együtt kiemelten kezeli az öntözés fogalmaival szemközt. Mint olyan havária-függő teljes rendszer tájegység, szakaszok lokalizációs modellje, sémája. Artériához hasonlítják: fő-ér, ér, hajszál-ereivel asszociálva. Külön számon tartott rendszereződés. Szem előtt tartandó az EU-s VKI revitalizációs frekventált tervekben. Üzem mérnökségek helyett vonzáskörzetekre épülnek, osztályozódnak. Elméletében: elöntés-érzékenységi elvezetés (konstans) összefüggésre épül. Összes számuk vízügyi igazgatóságokon átívelően 83 darab szivattyú feltalálása, lehetősége gőzgépes, dízel, elektromos külön kívánalmat támasztott, lendületet ébresztett. Megelőzhetővé vált vele a mocsári-láz és mezőgazdasági katasztrófák. Évszázadnyi csatorna tervekben nyilvánul meg ellátván bel-külterületi fenntartandó belvizes funkciókat.
Limnology, Melioráció, Drénezés jövője
szerkesztésAnomáliák (ellentmondások, dogmák, viták, huzakodások) övezik még egybevetvén szinte rokon, egyidejű szisztémákkal, mechanizmusokkal.
- Egyidejűség:
- Ivóvíz-lelő bázis
- Öntöző-rendszer: az árvizet összevonván átcsoportosíthatják vele.
- Belvíz-védelem: Első kettő hónapban találjuk vele szembe magunk "legényesen", mint jelenség
- Szennyvíz-kibocsátás: Offshore kölcsönös-hatás
- Ellenhatások:
- Árvíz-védelem: Árvíz szabályzó töltés-építés akadályoztatják, annak szabadon törekvő lefolyását.
- Talajvíz-védelem: A talajvízszint drasztikus csökkenéssel párhuzamban nem nehéz mérlegelni létjogosultságát. Drénezés bejutó veszély forrásként kezelik.
- Szik-kutatás filozófiája: Elvonatkoztatott, természetvédelem, doktrínák akció-tervek (nyaldossák).
Belvíz definíciója
szerkesztésSzakszótár: "Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se be nem szivárog, se le nem folyik, hanem megáll, pang. Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. Különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. A b. ellen vízrendezéssel, szükség esetén leszívatással védekeznek." Mindkettő árvíz belvíz folyóvíz levezető-csatornavíz szabályozás áteresz-művek, átemelő-gépek. Árvízre elsősorban, kimondottan töltések jelölhetők meg.
- Nem árvíz származéka a Duna árhullámainak víz-szintje közvetve érinti gravitációs pangását. A belvíz Magyarországon tipikus, külföldön alig ismert Unikális jelenség hallatlan-kitérő.
- Gyakorisága időszakos kora tavasszal a 2 hetes havaria esőzések alkalmával tetőzik.
- Lecsapolás nem szik növényzet nyíltvízi-csatorna miatt, előtti belvíz mérték a Duna-Tisza-közén 28%, azt követően 1,4-2,4 százalékos.
Belvíz történelme 137.-év kronológiában
szerkesztés- 1851. Centrifugális hajlított-lapátos gőzszivattyúkat Appold János (Anglia), hozza létre és gyártja e-céllal.
- 1860. Klasz Márton Duna bal-part
- 1878. gőzgépes-szivattyú "itt is".
- 1880. Dong-éri-főcsatorna, Gátéri-csatorna, Csukás-éri-főcsatornán át kiépíttetve befogadó-képessé.
- 1899. Zilinszky Elek Kultúr-mérnök, Pest-megyei Dunavölgy-Lecsapolási-Terv.
- 1900. Benedek Pál Csuklós-csőrendszer (Algyő)
- 1902. Dunavölgy Lecsapoló Társulat
- 1910. Gróf Khuen Héderváry Károly (miniszter és vezető) 4. gőzgépes szivattyú telep
- 1927. diesel-szivattyú "itt is".
- 1931. Z.E. terveinek befejezése
- 1944. I. Dömsödi árapasztó-csatorna
- 1950. Duna-Tisza-csatorna
- 1960. elektromos-szivattyú "itt is".
- 1962. Kiskunsági-csatorna
- 1966. XX.-csatorna bővítés
- 1970. I. Dömsödi felújítás
- 1970. XXXI. tározók
- 1976. XXIV.-tápcsatorna
- 1977. I.-Dömsödi-csatorna bővít II.-Stabilizációs-csatorna
- 1997.-2004. I.-Dömsödi-csatorna és XXX.-csatorna Prevenciók
- 2011. Operatív programok (Szúnyogi)
Belvíz Áttekintés
szerkesztés- Alsóbb-felsőbb rendszereződés, tagozódás:
- Belvízvédelmi-szakasz
- Belvíz-rendszer
- Belvíz-öblözet
- Őrjárás
- Az össz csatorna hosszúságának bővülési üteme:
- 1890. 3.851 kilométer
- 1919. 12.477 kilométer
- 1940. 19.543 kilométer
- 1996. 42.015 kilométer
- Elemei:
Barázda, folyóka, árok, üzemi-csatorna, mellék-csatorna, főcsatorna
- Eszközök, művek:
Szivattyú-telep, szivattyú-állás, zsilip, tiltó, övgát, tározó, mobil-szivattyú, nádvágó-uszály, meder-kotró daru
- Összes szivattyú: 348 darab (815 m³/sec)
- Összes belvíz-tározó: 141 millió/m³ (+ideiglenes, időszakos: 170 millió/m³)
Belvíz-helyzet védekezés, eljárás
szerkesztésRendkívüli nagyságrendű (átlag) 5 évente mutatkozik, ami 100.000 hektár. Összehasonlításképpen a hazai-alföld (síkterület) 5,2 millió hektár 2 százaléka. Átszámítás: km². × 100 = hektár. Megrendítő természeti katasztrófa, felemésztő erőpróba veszendőbe hanyatló temérdek kinccsel. Nem elég-eléggé hangsúlyozni labilis előfordulását hanyagoltnak tűnik, kihasználódás helyett az "alkalmasság-tűrő" befogadó-képesség.
Belvíz-helyzet Fokozatai:
- I. fokú készültség: Megjelenés, szükségszerű.
- II. fokú készültség: Fokozódó 2 műszak.
- III. fokú készültség: 75%-os üzem.
Belvíz-helyzet Káresetei (vagy csúcs, évjárat):
- 1999. 500.000 hektár (Rekord).
- 2010.03.02. 1.300 hektár: őszi-vetés, 4.500 hektár: szántó, 8.000 hektár: rét Összesen: 13.000 hektár. 2010.
- 2011.01.21. 46.00 hektár 2011.
- 2013.04.04. 158.00 hektár 2013.
- 2015.02.10. belvízhelyzet mértéke: Alsó-Tisza 47.150 hektár. Ebből vetés és szántó: 26.600 hektár, Összesen: 90.000 hektár. 2015.
33.-számú Dong-ér-Kecskeméti-belvízrendszer 5 belvíz öblözete
szerkesztés- Csukáséri belvízöblözet
- Félegyházi belvízöblözet
- Gátéri belvízöblözet
- Alpár-Nyárlőrinczi belvízöblözet
- Alpár-Mélyártéri belvízöblözet
Alsó-Tisza Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) 18 belvíz-rendszere
szerkesztés- 33. Dong-ér - Kecskeméti belvízrendszer (5 öblözet): 905,4 km2 (melyből 79,5 km2 ADUVIZIG)
- 34. Dong-ér - Halasi belvízrendszer (8 öblözet) : 10111,6 km2 (melyből 41,7 km2 ADUVIZIG)
- 35. Vidre-éri belvízrendszer (4 öblözet): 251,7 km2
- 36. Pecsora-Sövényházi belvízrendszer (3 öblözet): 156,9 km2
- 37. Algyői belvízrendszer (8 öblözet): 937,4 km2
- 38. Tápé-Vesszősi belvízrendszer (2 öblözet): 87,9 km2
- 39. Gyálai belvízrendszer (4 öblözet): 533,8 km2
- 40. Köröséri belvízrendszer (3 öblözet): 425,6 km2
- 76. Hármas-Körör bal parti belvízrendszer (3 öblözet): 84,4 km2
- 77. Kurcai belvízrendszer (7 öblözet): 1135,3 km2
- 78. Mártélyi belvízrendszer (nincs öblözeti tagozódás): 40,9 km2
- 79. Tisza-Maroszugi belvízrendszer (10 öblözet): 891,7 km2
- 80. Sámsoni belvízrendszer (7 öblözet): 1213,4 km2
- 81. Élővízi belvízrendszer (5 öblözet): 357,2 km2
- 82. Újszegedi belvízrendszer (2 öblözet): 57,2 km2 (melyből 2,9 km2 országhatáron túli vízgyűjtő)
- 83. Maros bal parti belvízrendszer (5 öblözet): 197,1 km2
- 84. Dunavölgyi Déli belvízrendszer: 3234,8 km2, melyből ATIVIZIG: 57,5 km2
- 85. Dögös-Kákafoki belvízrendszer: 1008,8 km2, melyből ATIVIZIG: 142,0 km2
Magyarországi belvízrendszer 12. vízügyi igazgatósága
szerkesztés- Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG), Győr
- Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG), Budapest
- Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG), Baja
- Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG), Székesfehérvár
- Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG), Pécs
- Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG), Szombathely
- Felsző-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), Nyíregyháza
- Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG), Miskolc
- Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG), Debrecen
- Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), Szolnok
- Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG), Szeged
- Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG), Gyula
Jegyzetek
szerkesztés- https://web.archive.org/web/20150518085809/http://nograd.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/nograd/document_322.pdf (A rendszerek zónák szerint.)
- http://hadmernok.hu/2012_1_bardos_muhoray.pdf
- https://web.archive.org/web/20150420013436/http://old.haki.hu/tartalom/vizgazkcs/Vizgazdalkodas_temacsoport.pdf
- https://web.archive.org/web/20160305182945/http://vit.bme.hu/targyak/ttp-vizkar/HEFOP_Vizkar.pdf
- https://web.archive.org/web/20150417031453/http://vizeink.hu/files/vizeink.hu_0299_also_tisza_jobb_part_ea.pdf
Források
szerkesztés- http://www.slideshare.net/gigabajtos (E-book)
Hivatkozások
szerkesztés- http://gurgyo.bloglap.hu/oldalak/szivattyutelepek-28798/[halott link]
- http://www.kislexikon.hu/szivattyu.html [Tiltott forrás?]
- https://web.archive.org/web/20150207122700/http://belvizinfo.hu/Home/Introduction
- http://espolarte.com/fnb/hatarozat.htm
- http://www.sarandro.eoldal.hu/cikkek/hidrogeologia/a-dongeri-focsatorna-es-a-vele-kapcsolatos-anomaliak.html Archiválva 2015. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tajtervezes-tajrendezes/ch07s03.html
- http://www.agraroldal.hu/belviz-kifejezes.html
- https://web.archive.org/web/20150617172749/http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=10&sid=56
- https://web.archive.org/web/20150617164910/http://www2.vizugy.hu/vir/vizugy.nsf/x/C5F7E62BEDDBC4E1C1256E5F00432D7C?OpenDocument&count=600
- http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=826&Itemid=137 Archiválva 2015. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20150415002035/http://www2.ativizig.hu/vizig/terulet.aspx
- http://www.tivizig.hu/belvizvedelmi_rendszerek Archiválva 2015. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20150501231310/http://vgtbekes.hu/index.php/mukodesi-teruletunk/belvizrendszerek/hosszufoki