Draskovich-kastély (Božjakovina)

Horvátország, Božjakovina

A Draskovich-kastély (horvátul: Dvorac Drašković) egy barokk főúri kastély Horvátországban, a Zágráb megyében fekvő Brckovljanihoz tartozó Božjakovina nevű településen.

Draskovich-kastély
Dvorac Drašković
CímBožjakovina
Építési adatok
Építés éve18. század
Építési stílusbarokk
Felhasznált anyagokkő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási területkastély
Alapadatok
Alaprajztéglalap
Hosszúsága18 m
Szélessége10 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma1
Elhelyezkedése
Draskovich-kastély (Horvátország)
Draskovich-kastély
Draskovich-kastély
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 16° 17′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 16° 17′ 11″
SablonWikidataSegítség

A kastély a település központjában a zágráb-vrboveci út mellett, egy nagy parkosított terület közepén áll.

Története

szerkesztés

A božjakovinai birtokot, mely korábban a felségárulás miatt kivégzett Zrínyi Péteré volt 1686-ban I. Lipót király 18733 rajnai forintért adta el Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának. A településen ekkor egy romos várkastély állt, amely helyett a 18. század elején az új birtokos új kastélyt kezdett építeni, melyet Blahimir-kastélynak neveztek. Sajnos az építéséről szinte semmit sem tudni. A kastély körüli park a Bécs melletti Laxenburg park mintájára épült, amelyet eredetileg egy szlovén botanikus tervezett. A parkban hatalmas, mintegy 30 méter magas vörösfenyő található. Újonnan ültettek ide tölgyeket, hársakat, hegyi juharokat és más fákat. A kastély egyszintes volt, hosszúkás téglalap alakú, magas tetővel és tizenegy ablakkal. Homlokzatai nagyon egyszerűek voltak. A főhomlokzat északnyugat felé, vagyis az egykori várra nézett. A nyugati homlokzat tengelyétől enyhén észak felé tolódva volt a bejárat, a magasföldszintre vezető bejárati lépcsők fölött portikusz volt kialakítva. A nyugati homlokzat végén az alagsori bejárat felett fa előtetők voltak. Ez a kastély ma egy elhagyott, romos épület a Zelina-Lónya-Glogovnica-Csázma összekötő csatorna melletti mezőn, mintegy 950 méterre délkeletre az új božjakovinai kastélytól. A kastély körülbelül 200 méterre található a Zelina folyótól.

A 18. században a család új, késő barokk kastélyt épített a településen, amely funkcióját tekintve közelebb áll a hagyományos kúriákhoz. 1882-ben Draskovich Tódor a birtok kétharmadát Saj Ferdinándnak adta el, míg egyharmadát, amin a kastély is állt megtartotta. 1896-ban Saj gazdasági nehézségek miatt birtokát eladta az államnak, mely gazdasági iskolát és mintagazdaságot létesített rajta. A kastélyban 1924-ben nyílt meg az iskola, mely a körösi mezőgazdasági iskola és a zágrábi egyetem mezőgazdasági karának intézménye volt. 1941-től 1944-ig az intézmény vezetője Slavko Kolar, a neves horvát író volt. 1939-ben božjakovinai kastélyban írták alá a Cvetković-Maček megállapodást, mely a Jugoszláv Királyságon belül létrehozta az első önálló horvát területi egységet, a Horvát Bánságot.

A kastély alaprajza 10 × 18 m, nagyrészt téglából, kisebb mértékben kőből épült. Az alagsort és a földszintet dongaboltozatokkal boltozták, amelyekhez a földszinten csúcsíves boltozatokat építettek. A tető nyeregtetős, egy kontyos és egy félkontyos oromzattal. A fatornácos kastély bejárata a keleti oldalon található, mely a szomszédos gazdasági komplexum felé néz. A kastélyból ki lehet lépni a parkba is. A nyugati homlokzat a park és a bejárathoz vezető fasor felé néz. A kastély belseje nem ment át jelentős változáson.

A földszintet és az emeletet egy hármas lépcső köti össze, fából készült barokk csavart korláttal, míg a szobák közötti közlekedés egy központi folyosóról történik. Csak néhány részlet emlékeztet a belső tér korábbi megjelenésére, mint például a közeli Štakorovec kastélyból áthozott világoszöld historisztikus cserépkályha. Az első emelet boltozatain egyszerű stukkós medálok láthatók, de találhatók itt régi barokk ajtók és számos nagyon szép régi szekrény.

További információk

szerkesztés

Darko Antolković blogja (horvátul)