Duisburg–Dortmund-vasútvonal

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 30.

A Duisburg-Dortmund-vasútvonal fontos és történelmi jelentőségű vasútvonal Németországban. Az északi Ruhr-vidéken a távolsági és rövidtávú vasúti személyszállítás, valamint a teherszállítás fő tengelye, amelyet többek között az Intercity-Express, az Intercity, a Regional-Express, a Regionalbahn és a Rajna-Ruhr S-Bahn használ, a távolsági közlekedés csak szakaszokon közlekedik.

Duisburg–Dortmund-vasútvonal
A Duisburg–Dortmund-vasútvonal útvonala
Vonalszám:416 (távolsági)
450.2 (S-Bahn)
Vonal:2650
Hossz:56 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
Maximális sebesség:140 km/h
Stammstrecke von Hamm
Strecke von Enschede
119,5 Dortmund Hbf
Strecken nach Soest, nach Iserlohn, nach Witten
fővonal Bochum felé S 1
117,0 Dortmund Gbf
114,7 Hansa(Abzw)
Güterumgehungsbahn
112,8 Dortmund-Nette (Abzw)
S-Bahn von Dortmund-Dorstfeld S 2
110,3 Dortmund-Mengede
korábbi westfälische Emschertalbahn
105,3 Castrop-Rauxel Hbf
101,9 Bladenhorst (Abzw)
Strecke von Dortmund
100,8 Herne Hot (Abzw)
100,0 Herne Gbf
98,4 Herne (korábbi Herne CME)
Strecke nach Recklinghausen S 2
Bochum felé
A 43
Strecke Gelsenkirchen-Bismarck–Bochum
Strecke von Bochum
Strecke von Recklinghausen
94,5 Wanne-Eickel Hbf
Wanne-Eickel Wst korábbi Trasse nach Bismarck, Schalke (bis 1962)
korábbi Salzstrecke nach Bochum-Riemke
nach GE-Bismarck und GE-Schalke (seit 1911)
korábbi nach GE-Wattenscheid
korábbi Strecke nach Essen-Kray Nord
89,1 Gelsenkirchen Hbf
nach Gelsenkirchen-Schalke Süd, nach Essen S 2
korábbi Strecke Gelsenkirchen-Hessler–Essen Hbf
85,1 Essen Zollverein Nord
korábbi Strecke Essen-Katernberg Nord–Essen Hbf
korábbi Strecke von Essen-Altenessen RhE
  und Strecke von Essen Hbf
82,1 Essen-Altenessen (korábbi Essen CME)
korábbi Strecken nach Essen Nord und E-Segeroth
(Güterstrecke bis Essen-Dellwig Abzw eingleisig)
korábbi Strecke von Essen Nord
80,0 Essen-Bergeborbeck
korábbi Strecke nach Essen-Horl
Strecke von Bottrop
76,3 Essen-Dellwig Abzw
Strecke Bottrop–Essen-Dellwig Ost
76,0 Essen-Dellwig
75,2 Essen-Frintrop (korábbi Rbf)
Oberhausen-Stahlwerksgelände (geplant)
Straßenbahnlinie 105 Oberhausen↔Essen (geplant)
71,7 Oberhausen Hbf Obo (Abzw)
zur Wesel felé
zur Strecke nach Oberhausen West
Wesel felől
70,7 Oberhausen Hbf
Duisburg-Ruhrort felé
Oberhausen-Alstaden (tervezett)
korábbi Strecke nach Mülheim-Styrum
S-Bahn nach Mülheim-Styrum S 3
68,6 Kolkmannshof (Abzw)
korábbi Strecke Duisburg-Ruhrort–Mülheim-Styrum
Hauptstrecke von Mülheim-Styrum S 1
67,1 Kaiserberg(Abzw)
Strecke Oberhausen West–Duisburg-Wedau
Strecke von Oberhausen West
63,1 Duisburg Hbf
Köln felé S 1

Forrás: [1][2]

A vonal mentén Duisburg, Oberhausen, Gelsenkirchen, Wanne-Eickel, Castrop-Rauxel és Dortmund főpályaudvarai, valamint Essen-Altenessen és Herne regionális jelentőségű állomásai találhatók.

Ez a Köln-Deutz és Minden közötti, a Köln-Mindener Eisenbahn-Gesellschaft (CME) által épített, Köln-Deutz és Minden közötti fővonal középső szakasza, amelyről a társaság a nevét kapta. A vonalat 1847-ben nyitották meg, és azóta többször korszerűsítették és meghosszabbították. Ma két- és négyvágányú, 15 kV 16,7 Hz-cel villamosított fővonal.

Története

szerkesztés

Miután a CME 1843. december 18-án megkapta a porosz koncessziót a névadó vonalra, megkezdte az első, Düsseldorfig tartó szakasz építését az akkori (Cöln-)Deutzban, amelyet 1845. december 20-án tudott megnyitni. Alig néhány héttel később, 1846. február 9-én már el is készült a Duisburgig tartó második szakasz, amelynek ideiglenes végállomása a mai duisburgi főpályaudvar helyén épült "Cöln-Mindener Bahnhof" volt, az első a három legnagyobb, névlegesen magánvasúttársaság később ugyanott található három állomása közül.

A következő, Oberhausen, Altenessen, Gelsenkirchen, Wanne, Herne és Dortmund érintésével Hammba vezető szakaszon a Ruhr északi partján lévő akkori szénbányák közelében húzódó útvonal mellett döntöttek tudatosan, és a síkabb és így olcsóbb és könnyebben megvalósítható útvonalat választották. Ennek ellenére jóval több mint egy év telt el, mire a vonalnak ez a szakasza 1847. május 15-én üzembe állhatott.

Még ugyanebben az évben, 1847. október 15-én elkészült az utolsó, Mindenig tartó szakasz, és vele együtt a teljes 263 kilométer hosszú, kezdetben egyvágányú vonal. Ugyanezen a napon a Hannoveri Királyi Államvasutak megnyitotta a Hannover–Minden-vasútvonalat.

Érdekességek

szerkesztés

A Duisburg-Dortmund-vasútvonal mentén két olyan eset is van, amikor két főpályaudvar közvetlenül egymás után következik, azaz nincs közöttük további állomás vagy megálló, ami egyébként meglehetősen ritka. Az egyik Duisburg Hauptbahnhof és Oberhausen Hauptbahnhof, a másik Gelsenkirchen Hauptbahnhof és Wanne-Eickel Hauptbahnhof.

További érdekesség, hogy ez utóbbi talán az egyetlen olyan főpályaudvar, amely a város legfontosabb állomásaként nem viseli a nevét. Wanne-Eickel Hauptbahnhof Herneben található, de nagyobb jelentőségű, mint Herne Bahnhof. Ennek történelmi okai vannak: Herne állomás soha nem volt főpályaudvar, mivel Herne városa és a hozzá tartozó pályaudvar a vasút szempontjából jelentéktelen volt. Ezzel szemben a korábban önálló Wanne város állomása a Hamburgba vezető vonal megnyitása óta folyamatosan növekvő jelentőségű volt, a köznyelvben "gurulóútként" ismert, és akkor vált a főpályaudvarává, amikor több város egyesült Wanne-Eickel várossá. Wanne-Eickel Herne városába való beolvasztása után a Deutsche Bundesbahn (Német Szövetségi Vasutak) megtartotta az eredeti nevet, hogy a város legfontosabb állomása továbbra is a főpályaudvar "rangjában" maradjon, és hogy megspórolja az átnevezéssel járó költségeket.

További információk

szerkesztés

NRWbahnarchiv von André Joost:

ehemalige Strecken:

Deutsche Bahn AG:

  1. DB Netze - Infrastrukturregister
  2. Eisenbahnatlas Deutschland, Aachen 2014, ISBN 978-3-89494-145-1