Dzsedefré
Dzsedefré vagy Radzsedef (ur.: kb. i. e. 2566 – i. e. 2558) az ókori egyiptomi IV. dinasztia fáraója, Hufu fia, Hafré bátyja. Ő volt az első, aki használta a Ré fia címet, ami Ré napisten kultuszának növekvő népszerűségére utal.
| Dzsedefré | |||||||
| Radzsedef | |||||||
| |||||||
 | |||||||
| Uralkodása | i. e. 2566 – 2558 | ||||||
| Prenomen |
Dzsedefré („Állandó, mint Ré”[1]) | ||||||
| Nomen |
| ||||||
| Apja | Hufu | ||||||
| Főfelesége | II. Hotepheresz, Khentetenka | ||||||
| Gyermekei | Hornit, Baka, Szetka, Nikaudzsedefré, Hotepheresz, Noferhotepesz | ||||||
| Fontosabb építkezései | Dzsedefré-piramis | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsedefré témájú médiaállományokat. | |||||||
Nem ő, hanem Kawab herceg volt Hufu legidősebb fia és örököse, ő azonban meghalt. Feltételezték, hogy Dzsedefré ölte meg, amit azzal támasztottak alá, hogy utóbbi nem Gízában építtette piramisát, hanem Abu Roásban, és ezt a piramist később rongálás érte, amit családi viszály jelének tudtak be. Bebizonyosodott azonban, hogy a piramis rongálása sokkal későbbi, a római korra tehető, Gíza pedig akkor még nem volt hagyományosan a család temetkezési helye, hiszen eddig csak Hufu temetkezett itt; Abu Roás pedig jó helynek tűnhetett egy messziről is látszó, impresszív piramis felépítéséhez.[2]
Uralkodása
szerkesztésA torinói királypapirusz szerint nyolc évig uralkodott. Az uralkodására vonatkozó korabeli említések közül a 11. jószágösszeírás említése a legkésőbbi, ezt a Hufu bárkavermét borító egyik gerendára írva találták.[3] (Miroslav Verner megjegyzi, hogy az itt dolgozó munkások írta feliratokon Dzsedefrének csak vagy a trónneve, vagy a Hórusz-neve szerepel.[3]) Ez, amennyiben a jószágösszeszámlálás évente történt, legalább tizenegy évnyi uralkodást bizonyít; amennyiben kétévente, úgy legalább huszonegy évnyit. Miroslav Verner a tizenegy éves uralkodás mellett áll, mivel Dzsedefré viszonylag kevés emléket és feliratot hagyott maga után.[3] Vitatott azonban, hogy a felirat valóban Dzsedefrére utal: Rainer Stadelman, Vassil Dobrev, Jánosi Péter szerint Dzsedefréé, míg Wolfgang Helck, Anthony Spalinger, Jean Vercoutter és W. S. Smith szerint Hufura utal, mivel a gerendát már Hufu idejében a helyszínre vitték, és a fáraó temetésekor tették a helyére, ami az utód, Dzsedefré uralkodásának elején történhetett.[3]
Dieter Arnold német tudós 1981-ben egy MDAIK-cikkében megjegyezte, hogy a Hufu bárkavermének kövein található feliratok és jelek összefüggőek ugyanennek az építési projektnek azokkal a fázisaival, amelyen Dzsedefré munkásai dolgoztak.[4] Verner megjegyzi, hogy ezek a feliratok és jelek rendszerint azzal állnak kapcsolatban, ahogy a köveket feltörték, szállították, tárolták és mozgatták az építési területen.[5] Mindenesetre egyetlen feliratról, ráadásul az egyetlen dátumozott feliratról, amit nem is Dzsedefré bárkavermében találtak, hanem máséban, nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, kire utal.[3]
Verner azt is megjegyzi, hogy a Dzsedefré piramisát ásató francia–svájci csoport úgy találta, a piramist sikerült befejezni még Dzsedefré életében.
Családja
szerkesztésKawab özvegyét, II. Hotepheresz hercegnőt vette feleségül, aki mindkettejük testvére volt, és később talán egy harmadik fivéréhez, a Dzsedefrét követő Hafréhoz is feleségül ment.[6] Egy másik felesége ismert, Khentetka, több szobortöredéktől az Abu Roás-i halotti templomból.[7] Dzsedefré gyermekei:
- Hornit („A király legidősebb, vér szerinti fia”) egy Kairóban őrzött szoborról ismert, ami feleségével ábrázolja.[8]
- Baka („A király legidősebb fia”) egy, az apja halotti templomában talált és ma Kairóban őrzött szobortalapzaton maradt fenn a neve és feleségéé, Hotephereszé.[9]
- Szetka („A király legidősebb, vér szerinti fia”) egy írnokszoborról ismert, amelyet apja piramiskomplexumában találtak.[10] Elképzelhető, hogy apja halála után egy ideig uralkodott; Závijet el-Arjánnál egy befejezetlen piramist egy olyan uralkodó kezdett meg, akinek neve a ka szóra végződik, lehetett ő vagy fivére, Baka.[6]
- Noferhotepesz („A király vér szerinti leánya; Az isten felesége”) egy Abu Roás-i szobortöredékről ismert. Lehetséges, hogy a következő dinasztia egy fáraójának, Uszerkafnak vagy Szahurének az anyja.[10]
A Vallogia vezette francia kutatócsoport a piramiskomplexum feltárása közben két további lehetséges gyermekének nevét megtalálta:
- Nikaudzsedefré („A király vér szerinti fia”) az F15-ös jelű Abu Roás-i sír tulajdonosa; lehetséges, hogy nem Dzsedefré fia, hanem később élt, és csak tiszteletbeli hercegi címet viselt.[10]
- Hotepheresz („A király vér szerinti lánya”), az Abu Roás-i halotti templomban talált szobortöredéken maradt fenn a neve.[8]
Piramiskomplexum
szerkesztés
Dzsedefré folytatta az egyre északabbra temetkezést; ma romos piramisa Abu Roásban épült, Gízától kb. 8 km-re.
Források
szerkesztés- ↑ Clayton, Peter A. Chronicle of the Pharaohs: The Reign-by-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt. Thames & Hudson. 1995. ISBN 0-500-28628-0 p.50
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, pp.53-55
- ↑ a b c d e Miroslav Verner, Archaeological Remarks on the 4th and 5th Dynasty Chronology, Archiv Orientální, Volume 69: 2001, pp.375-377
- ↑ Dieter Arnold, MDAIK 37 (1981), p.28
- ↑ M. Verner, Baugraffiti der Ptahscepses-Mastaba, Praha 1992. p.184
- ↑ a b Dodson & Hilton, p.55
- ↑ Dodson & Hilton, p.59
- ↑ a b Dodson & Hilton, p.58
- ↑ Dodson & Hilton, pp.56, 58
- ↑ a b c Dodson & Hilton, p.61