Edmund Roman Orlik (Rogoźno, 1918. január 26. - Opole, 1982. április 8.) lengyel katona, tankparancsnok, építész. A második világháború kitörését követően TKS típusú kisharckocsijával összesen tizenkét ellenséges német harckocsit lőtt ki 1939 szeptembere során.

Edmund Roman Orlik
Született1918. január 26.
Rogoźno, Német Birodalom
Meghalt1982. április 8. (64 évesen)
Opole, Lengyelország
Állampolgárságalengyel
Nemzetiségelengyel
Szolgálati ideje1934-1944
Rendfokozataszakaszparancsnok (Plutonowy)
CsatáiMásodik világháború:
KitüntetéseiCross of Valour
Halál okaközúti baleset
Iskolái
  • Centrum Wyszkolenia Broni Pancernych
  • Varsói Műszaki Egyetem
  • wrocławi műegyetem
  • Civilbenépítész
    A Wikimédia Commons tartalmaz Edmund Roman Orlik témájú médiaállományokat.

    Élete szerkesztés

    Edmund Roman Orlik 1918. január 26-án született az akkor a Német Birodalom területéhez tartozó Rogoźno városában. Apja a légierőben szolgált pilótaként, és nem sokkal fia születése előtt vesztette életét egy harci bevetésen. A középiskolai tanulmányait követően Orlik 1937-ben modlini Páncélos Kiképző Iskolában (lengyelül: Centrum Wyszkolenia Broni Pancernych) végezte el tanulmányait, majd a Varsói Műszaki Egyetemen végzett tanulmányokat, azonban ezt a kitörő háború miatt már nem tudta befejezni.

    A második világháború szeptember 1-ei kitörését követően Orlik a Wielkopolska lovasdandár alá tartozó 71. páncéloscsoportba került, ahol az egyik TKS típusú, 20 mm-es gépágyúval felszerelt lengyel kisharckocsi parancsnoka lett. Orlik egységével hamarosan komoly harcokban vett részt a szeptember 9-én kezdődő bzurai csatában. 1939. szeptember 14-én Brochów közelében páncéloscsoportja összecsapott az ellenséges páncélosokkal. Orlik az ütközetben a német 4. páncéloshadosztály három tankját is megsemmisítette. Négy nappal később, szeptember 18-án, Pociecha mellett zajló harcokban a német 1. könnyűhadosztály három Panzer 35(t) típusú tankját lőtte ki. A páncélos összecsapásban elhunyt a német szakaszparancsnok, Wiktor IV Albrecht von Ratibor herceg is. Szeptember 19-én Orlik Sierakównál vívott csatát a német egységekkel, ahol a lengyel tankok 20 német páncélost semmisítettek meg, melyből hetet Orlik páncélosa lőtt ki.

    Az ütközetet követően Orlik páncélosa egy másik TKS-sel együtt azon kevés egységek közé tartozott, melyek sikeresen ki tudtak törni a német gyűrűből Varsó irányába, ahol Orlik egészen 1939. szeptember 28-áig részt vállalt a védelemben.

    Lengyelország kapitulálását követően a lengyel Honi Hadsereg tagjaként aktívan részt vett a lengyel ellenállásban. A háború után Łódźba költözött, ahol egy ideig a bőriparban dolgozott, emellett tanulmányokat folytatott 1946-1951 között a lódźi Képzőművészeti Egyetemen, ahol építészetet tanult. A diploma átvételét követően élete további részében építészként tevékenykedett. Nevéhez több épület és építészeti alkotás tervezése és megépítése is köthető Łódź, Wrocław és Opole városában. Edmund Roman Orlik 1982-ben hunyt el egy baleset következtében Opole városának környékén.

    Kitüntetései és emlékezete szerkesztés

    • Katonai szolgálataiért megkapta a lengyel Vitézségi Kereszt első osztályát.
    • A Pociecha környékén zajló összecsapás és Orlik szakaszparancsnok emlékére emlékkövet állítottak.
    • A fehérorosz fejlesztésű World of Tanks nevű számítógépes játékban elérhető egy Orlik-medál nevű kitüntetés, melyet az a játékos kaphat meg, aki 3 vagy több, legalább két szinttel fejlettebb ellenséges tankot vagy páncélvadászt semmisít meg egy csata során egy könnyű tankkal.

    Képgaléria szerkesztés

    Források szerkesztés