Eduard Zaminer
Eduard Zaminer, magyarosan: Zaminer Ede (Brassó, 1835. január 26. – Brassó, 1900. június 8.) városi főerdész.
| Eduard Zaminer | |
| Született | 1835. január 26.[1] Brassó |
| Elhunyt | 1900. június 8. (65 évesen)[1] Brassó |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása | erdész |
| Tisztsége | városi főerdész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésMiután megszerezte alaptanulmányait a müncheni és tübingeni egyetemeken, szaktanulmányokat folytatott a selmeci és tharandi erdészeti akadémián. 1857. február 25-én erdészsegéddé nevezték ki, majd december 2-án helyettes erdésznek Tömösre és hasonló minőségben 1860 februárjában Krizbára. Ez utóbbi állásban 1870. május 1-ig maradt, majd a városi szolgálatból kilépett és erdészeti mérnök lett, miután már 1865-ben Kolozsvárt letette az államvizsgát.
1873. március 12-én brassói városi főerdésznek választották. 1875-ben ő ügyelte fel a Cenk kopár alsó részeinek fásítását erdei-, fekete- és vörösfenyővel. Munkája általános elismerésnek örvendett, és 1890-ben kitüntették a bécsi mezőgazdasági-erdészeti kiállításon.[2]
1889-ben agyi bénulás következtében beszélőképességét elvesztette. 1893. április 19-én nyugdíjazták.
Munkái
szerkesztés- Komitat Kronstadt mit Rücksicht auf seine geologische Beschaffenheit... Brassó, 1885.
- Geschichte des Waldwesens der kön. freien Stadt Kronstadt... Brassó, 1891.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Eduard Zaminer, https://kulturstiftung.org/personen/zaminer-eduard
- ↑ szerk.: Pop, Ovidiu G.: Monografia Rezervației Muntele Tâmpa (román nyelven). Brassó: Universitatea Transilvania, 11. o. (2008). ISBN 9789735984236
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Rudolf Rösler: Pionier des modernen Forstwesens Siebenbürgens Siebenbürgische Zeitung, 4. Februar 2010
További információk
szerkesztés- Oroszi Sándor: Az erdélyi szászok erdőgazdálkodása, Erdészettörténeti Közlemények 63. (2004)
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.