Egyszerű kordofon hangszerek
Az egyszerű kordofon hangszerek vagy citerák a hangszerek Sachs–Hornbostel-féle osztályozása szerint a kordofon hangszerek egyik alapvető kategóriája az összetett kordofon hangszerek mellett.
Az egyszerű kordofonok az eredeti definíció szerint olyan húros hangszerek, melyek kizárólag húrhordozóból, vagy egy húrhordozóból és egy szervetlenül hozzáillesztett rezonátortestből állnak, amelyek a hangszer tönkretétele nélkül elválaszthatók egymástól.[1] Az egyszerű kordofon hangszerek húrjai egyszerűen egy húrhordozó test két végpontja között feszülnek; rezonátortestük, ha van egyáltalán, csak ehhez a húrhordozóhoz kapcsolódik és elvileg le is választható róla. Az összetett kordofon hangszereknél ezzel szemben a húr egyik vége kapcsolódik csak közvetlenül egy húrhordozóhoz, a másik vége, pontosabban rezgési végpontja a rezonátortesthez csatolódik.
Az egyszerű kordofonok legismertebb formái a botciterák (zenélő íj), a domború citerák (kucseng, koto) és a lapos citerák (pszaltérium, citera, cimbalom, zongora).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ „Das Instrument besteht aus einem Saitenträger allein oder aus einem Saitenträger und einem Resonanzkörper in unorganischem, ohne Zerstörung des Klangapparats lösbarem Zusammenhang.”
Források szerkesztés
- Erich M. von Hornbostel & Curt Sachs: Systematik der Musikinstrumente. Ein Versuch
- Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1
További információk szerkesztés
- Az osztályozás eredeti leírása a német wikipédiában