Az emberbagócs (Dermatobia hominis) a rovarok (Insecta) osztályába a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a bagócslegyek (Oestridae) családjába tartozó faj.

Emberbagócs
Lárvája
Lárvája
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Család: Bagócslegyek (Oestridae)
Alcsalád: Cuterebrinae
Nem: Dermatobia
Faj: D. hominis
Tudományos név
Dermatobia hominis
(Linnaeus Jr & Pallas, 1781)
Szinonimák

Oestrus hominis

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Emberbagócs témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Közép- és Dél-Amerikában honos. Trópusi őserdők szélén és a dombos területeken 160–3000 méter tengerszint feletti magasságokban él.

Megjelenése szerkesztés

A kifejlett légy 1,5 centiméter hosszú, széles, kékesszürke, erős szárnyakkal rendelkezik. A madarak, baromfiak és a szarvasmarhák fontos élősködője, de akár az embert is megtámadja.

Szaporodása szerkesztés

A nőstény elkap egy nappali kirajzású ízeltlábút, pl. szúnyogot, atkát, kullancsot, és petéit annak hasára rakja, mely mint egy hordár cipeli azokat. Rászállva egy meleg vérű állatra vagy emberre, annak átadja azokat. A peték azonnal kikelnek a bőrön, majd a lárvák behatolnak a bőrbe, ahol tovább fejlődnek (4 stádium) és furunculus-szerű elváltozást okoznak. A „kelés” közepén található nyíláson át lélegzik a lárva és bűzös váladékot bocsát ki. Általában a ruha által nem fedett területen, pl. a karon és leggyakrabban a fejen történik, de a lárva a ruhán át is képes behatolni.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés